Századok – 1909

Tárcza. - Magyar Heraldikai és Genealogiai Társulat - Holub József értekezése a Kisasszonyfalvi Istvánffy-családról. (1909. október 14.) 795

TÁRCZA. 795 létesítésére mentől nagyobb gondot fordítani. Megemlékezik a város gyors fejlődésének okairól és ama dús anyagkészletről, a melyről egykor Ipolyi Arnold mesteri tollal értekezett, most pedig a múzeum birtokát alkotják. Köszönetet mond mindazoknak, a kik a múzeumot adományaikkal gazgagították. Végül a múzeális tárgyakban rejlő nagy hatásról szólott, mely hatás — úgymond — a közszellemben ösztönül fog szolgálni a történelmi múlt hagyományainak és a jelenkor vívmányainak egyenlő megbecsülésére ; erősíteni fogja a nemzeti érzés sugallatainak és európai helyzetünk igényeinek kapcsolatát ; hozzá fog járúlni a sokféleképpen széttagolt társadalom egyesítéséhez a tudomány és művészet cultusában. Az Isten áldását kéri az új intézményre. A beszédnek oly nagy hatása volt, hogy a közönség állva tüntetett perczekig Fraknói Vilmos mellett. A díszgyűlést Csesznák Gyula kir. tanácsos, polgármester zárószavai rekesztették be, a ki köszönetet mondott az ünnepi szónokoknak, s mindazoknak, a kiknek jóindulatú támogatása folytán a múzeum ilyen szép alapon létrejöhetett és Ígéretet tett a város közönsége nevében, hogy a múzeumot nemcsak fenntartja, hanem a menynyire csak lehet, fejleszteni is fogja. Ezzel a szép és lelkes közgyűlés véget ért, utána pedig a közönség a múzeumba tódult, a hol csodálkozással szemlélték azokat a szebbnélszebb alkotásokat, a melyeket az emberi szorgalom most egybegyűjtött, a tudás elrendezett, hogy Beszterczebánya város dicsőségét növelje és kulturális érzékéről tanúbizonyságot tegyen. — A HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG október 14-én délután igazgató-választmányi ülést tartott, a melyen Fejérpataky László másodelnök meleg szavakkal emlékezett meg arról a súlyos veszteségről, a mely a társaságot Thaly Kálmán elhunytával érte. A választmány a veszteségen érzett részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést és elhatározta, hogy az elhunytról emlékbeszédet mondat, a melynek megtartására Ortvay Tivadar igazgató-választmányi tagot kérte föl. Ezután Holúb József mutatta be tanulmányát a Kisasszonyfalvi Ist.vánffy-családról. A XVI. században magas polczra emelkedett család ősei egyszerű kisnemesek voltak, a kikről emlék alig maradt. Balázsffy Tamás bosnyák püspök Istvánffy Miklósról, a híres történetíróról és nádori helytartóról írt kis életrajzában azt mondja, hogy Istvánffy családja őséül Ottót, a Salamon korabeli nádort emlegette. Ez az Ottó (Atha) azonban nem az Istvánffyak, hanem a Győr nemzetség őse volt, a melyből Istvánffy Miklós édesanyja, Gyulay Hedvig származott s így őt Istvánffy Miklós csak anyai ágon tekinthette ősének. Az első Istvánffyak még nem ezen a néven szerepeltek, hanem csak a keresztnév mellé tett Kis-54«