Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - V. és befejező közlem. 747

AZ ÁRPÁDKORI BÁNOK. 755 előfordul 1314-ben is, midőn fiaival, Istvánnal, Miklóssal és Lőrinczezel és a többi révai birtokosokkal együtt a révai birtokügyeket rendezi.1

1344 márczius 24-én csak Gergely bán fiai István és Miklós és ez István fia János szerepelnek ; ugyanazon évi julius 8-án néhai Gergely bán fiai István és Miklós már »Bolgyáni«-ak.2 71. Simon.3 1298. Bogátradván nb. Mihály 1298-ban zemplénmegyei Sink nevű birtokának egy részét nővére férjének, Csut fia Balázsnak engedi át ; ebbe beleegyezik Mihály rokona : Gergely fia Simon bán.1 A Századok 1875/366 szerint Bogátradván nb. Simon 1298-tól 1302-ig macsói bán, szerémi, valkói és bodrogi főispán. Abból, hogy Bogátradván nb. Mihály rokona (cognatusa) Simon bán 1298-ban a sinki birtok elidegenítésébe beleegyezik, még nem következik biztosan, hogy e Simon bán szintén a Bogátradván nemzetség tagja, mert a »cognatus« elég gyakran csak anyai rokont vagy sógorságot jelent ; de van azonkivűl még más érv is, mely Simon bánnak nemzetségét másutt keresteti. Ugyanis 1300 körűi és később Erdélyben is találunk Simon bánt, kinek fiai 1328-ban a hevesmegyei Tisza- és Eger-Szalókon birtokolnak, és kiknek egyikétől pl. az erdélyi Baládfi-család származik. Ha már most fentebbi Simon bán ezeknek atyjával azonos, akkor apodictikus bizonyossággal kimondhatjuk, hogy Simon bán nem a Bogátradván, hanem a Szalók nemzetség tagja. Erről azonban más alkalommal. 72. Keszői Móricz. 1299 körűi. Móricz bán fiai : Keszői Mihály és Roland 1299-ben a Szovárd nembelieknek (esztergommegyei) radványi és külsőkarvai birtokaikon garázdálkodnak. Ugyanezen évben említtetik Móricz ' Ugyanott 351., 353. s Ugyanott IV. 408., 433. ' A sorrend szerint mostan bizonyos A lay nb. Domonkos bánnak kellene jönnie, kinek fiai (Péter és Simon) Fejér VII. 4., 242. szerint 1298. május 12-én sopronmegyei ősi birtokaikat (köztük Oszlopot is) maguk közt fölosztják. Fejér azonban ugyanezen okiratot VII. 3., 120. lapon a Kisfaludy család levéltárában őrzött eredetiről is közzé teszi, itt pedig Alay helyett »Majad« áll. Igy tehát azt következtethetjük, hogy »Alay« csak hibás olvasás. (Karácsonvi I. 21.) Különben az egész hamisítvány (Történelmi Tár 1008. 30—3L 1.) « Wenzel X. 315.