Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

.740 PÓR ANTAL. 'ber 8-án ismét Gnieznóban találjuk, 1

és talán csak karácsonykor érkezett vissza családja körébe Diós-Győrre, a hol deczember 28-án keltez.2 VI. Azzal, a mit Opuli László herczeg Krakóban építeni segített, midőn Nagy Lajos király koronázását és Erzsébet anyakirályné uralmát Lengyelországban csínnyán előkészíté, mintha aláásni kezdette volna azon nem kevésbbé fontos föladatait, melyekre szintén vállalkozott épp úgy sógora és pártfogója, IV. Károly császár, mint jóakaró kedves rokonai, a magyar Anjouk érdekében, hogy tudniillik szövetséget állít fel közöttük, melyre bizton támaszkodhatnak a Luxemburgok és Anjouk egyaránt. Ugyanis Nagy Lajos hatalmának gyarapodása Lengyelországban igen megnövesztette IV. Károly császár ellenségei szarvát, kik — papok és világiak — immár oly számmal csoportosultak a magyar királyban bizakodó bajorok köré, hogy szinte várni látszottak a napot, melyen a cseh korona hatalma épp úgy összerogy, mint összerogyott, még pedig szintén a magyarok segítségével, Ottokár király legfényesebb korában. Ausztriára is volt Opuli Lászlónak tekintete. Ausztriát idősb Erzsébet királyné és fia Nagy Lajos király úgy Magyarországhoz kívánta fűzni, hogy ebből mindkét ország erőt meríthessen. De jelenlegi herczege, III. Albert, a császár veje és szinte egyetlen szövetségese, oly lejtőre vitte országai politikáját, hogy tanácskozás folyt, sőt megegyezés jött létre az iránt, miképpen törüljék el még nevét is Ausztriának. Azonban mindezek Opuli László herczeg nélkül vetettek számot ! László herczeg, »a császári fölségnek ezen megfoghatatlan hűségű önkéntes szolgája«, miként őt Cardailhac János pápai követ jellemzi, lelkében mindig a császárral tartott, mert ebben látta Magyarország előnyét ; de mint az ország nádorispánja, midőn ura, királya, Nagy Lajos király ellenséges viszonyba jutott a császárral, ha meggyőződése ellen is és azon reményben, hogy a vélemények változhatnak, kötelességéhez híven szolgálta urát és új hazáját. Nagy Lajos király őt és Czudar Péter bánt állította azon had élére, mely Morvaországot megtámadja s azt tűzzel, vassal pusztítsa. És ő engedelmeskedett.3 1 CD. Majoris Polon. III, 359. Magyarországban való tartózkodásának nyomát krakói koronázása óta nem találjuk. 2 Fejér, CD. IX/IV, 237. 3 A hadjárat, mint számos más, aratás után vette kezdetét, minthogy június végén Opuli László herczeg nádorispán még gyűlést tartott Fehér