Századok – 1909
Történeti irodalom - Badics Ferencz: A magyar irodalom története. Ism. Kiss Antal 62
68 TÖRTÉNETI IRODALOM. 6S az első a szokottabb, így is fordul elő Marczali dolgozatában is. (II. köt. 602. 1.) Széchy Károly Szilágyi Istvánról, a jeles debreczeni tanárról és későbbi superintendensről beszél (I. k. 650. 1.), holott az a férfiú, a kire czéloz, Szilágyi Sámuel. Ez a tévedés aztán az indexben is folytatódik, mert ez a tévesen Istvánnak nevezett Szilágyi egynek van feltűntetve a nem rég elhunyt Szilágyi Istvánnal, Arany János barátjával, a mármarosszigeti ref. főgymnasium igazgatójával. Ilyen hiba a Kardos Alberté is, a melyre pedig e folyóirat a jelen mű második kiadásának ismertetésében már rámutatott ; t. i. Kardos a debreczeni füvészkönyv egyik íróját Diószeghy Mihálynak mondja (u. o. 694. 1.) Sámuel helyett, a mint később (u. o. 795. és II. k. 628. 1.) már helyesen van. Imre Sándor Í3 tévesen tulajdonítja az egyetem szót Verseghynek (I. k. 783. 1.), mert azt Kazinczy képezte. Azt sem értjük, miért mondja nem annyira Imre Sándor, mint inkább Balassa József Kazinczynak a nyelvújítás ügyére vonatkozó leveleit kiadatlanoknak, holott az Akadémia nagy kiadásában már mind megjelentek. Id. Szinnyei József is téved, midőn az Erdélyi Múzeum megindúlása évét 1813-ra teszi 1814 helyett ; valamint Beöthy is, midőn a törvénytelen rendeletek végrehajtását megtagadó vármegyéket tizenötre számítja, mert csak 8—10 vármegye tagadta meg az engedelmességet, s később ezek is hajlandók voltak az erőszaknak engedni. Az erdélyi nyelvmívelő társaság fölébresztésén nem Cserey Mihály, hanem Cserey Miklós buzgólkodott stb. Néhány nem eléggé megrostált adat is hibás közlésben jut az olvasó elé. Például, hogy Kazinczy egészen elhidegült Horváth Ádám iránt (I. k. 694. 1.) ; ezt nem lehet állítani ; a két író egészen Horváth haláláig levelezett, sőt Sárközy István ellen még a közös jó barát halála után is védelmezte Kazinczy ; Horváth Ádám özvegye is fölkereste Kazinczyt egypárszor levelével. Az az adat sem esett át a körűitekintő kritika rostáján, a mely szerint az arkádiai per után »minden érintkezést megszakítanak Debreczen és Kazinczy között« (697. 1.). Szó sincs róla. Fazekas Mihály és Kazinczy többé nem érintkeznek egymással ; de Szentgyörgyi József, Kis Imre, Nagy Gábor, stb. folyvást jó barátságban maradnak a széphalmi mesterrel. Haraszti a Csokonai életrajzában írja (712. 1.), hogy Sárközy István, a Sárközy-család »legjelentősebb tagja«. Nem tudni, hogy érti ezt az író : általánosságban-e, vagy csak arra az időre. Mert ennek a Sárközy Istvánnak két fia, Albert és Kázmér még »jelentősebb« volt. Kardos Albert Csokonairól így ír : »a renaissance korának legkiválóbb költői tehetsége,« a mit könnyen a közép-kor végén beköszöntő renaissancera érthetni. Azt sem tartjuk helyesnek,
