Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

HORVÁTH MIHÁLY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS. 719 történetét források alapján megírta. A kútfői anyagot terjedelmében megnövelte, tartalomban éles kritikával megtisztogatta s chronologia szempontjából biztos alapokra helyezte. »Mindig magas szempontokat këres s a magyar államiságot tartja mindig szeme előtt«, — mondja Thallóczy.1 Alapos és nagy tudása s lelkiismeretes munkálkodása minden tiszteletre érdemes. Velők egyidejűleg írja meg Fuxhoffer Dámján úttörő Monasteriologiáját (1803) és Koller József a História Episcopatus Quinque-Ecclesiarum-ot (1782—1812), az egyházi monographiáknak emez örökbecsű termékét. Pray val és Katonával, a kik már nem is mint jezsuiták haltak meg, a latin nyelvű történetírás véget ért. II. József császár a német nyelv és műveltség uralmát akarja biztosítani Magyarországon. De sikertelenül. Mert a felbuzdult nemzeti szellem a magyar nemzet ősi jogainak és erkölcsi javainak az egész vonalon védelmére kelt. A költők és írók lelkes kis csoportja még a legnehezebb időben is kitartott a nemzeti ügy mellett. A magyar nyelv érvényesülésének e kemény tusájába szinte meglepően nyílallik bele az a jelenség, hogy három hazánkfia •— Engel, Fessier és gróf Mailáth János — ekkor német nyelven írta meg művét. Engel János Keresztély a Szepesség szülötte s Bécsben az erdélyi udvari kanczellária titkára, ö, míg egyrészről Bél Mátyás : Adparatus ad Históriám Hungáriáé, Schwandtner János György : Scriptores Rerum Hungaricarum veteres ac genuini, Kovachich Márton György : Scriptores Rerum Hungaricarum minores, Sammlung kleiner, noch ungedruckter Stücke, Vestigia Comitiorum apud Hungaros és Supplementum ad Vestigia Comitiorum apud Hungaros, Kovachich József Miklós : Monumenta veteris legislationis Hungaricae, Pàerffy Károly : Sacra Concilia, Batthyány Ignácz : Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé czímű kútfőgyűjteményeit a Monumenta Ungarica-Ysd gyarapítja : másrészről a Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer czímű hat kötetes művében (Wien, 1813—1814) hazánk történetét írja meg éles észszel, széleskörű kútfői ismerettel, türelmetlen 1 Thallóczy Lajos : Pray György s a magyar korona melléktartományai. 4Századok 1888. 523.)