Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642
650 PÓIl ANTAL. tói fogva élték a városi polgárok fénykorukat. Számos királyi község ekkor nyerte szabadságlevelét, melynek következtében a szabad királyi városok sorába emelkedett ; 1 mások iparuk fejlesztéseid és gazdagodásuk alapozásául vásártartási jogot nyertek. László herczeg ugyan szerényen, a mint illett is, háttérbe vonúlt, de az adománylevél egyik csücske, vagy mióta a pecsét levált róla, az alatta elbújtatott »relatio Ladislai ducis«, világosan föltűnteti, hogy a hasonló kedvezményeknek ő volt a megindítója és előadója. így értesülünk, hogy Nagy Lajos király a Lindvai Bánfi testvéreknek, László herczeg javallatára, Lendva nevű birtokukon évenként tartandó vásárra jogot adományozott.2 Azonképpen Nagy Lajos király Gerécznek, Zágráb külvárosának, melyben a polgárok laktak, két hétig tartó ugyanolyan országos vásárt engedett, mint a milyennek tartásához Budának és Székes-Fehérvárnak joga volt. 3 Nem kevésbbé fontosak, sőt fontosabbak voltak azon kereskedelmi szabadságlevelek, melyeket Nagy Lajos király László herczeg és nádorispán előterjesztésére némely városoknak adott, így értesülünk, hogy Nagy Lajos király a szebeni polgároknak, vendégnépeknek és tartozóiknak ugyanolyan szabadságot engedett, mint a budai polgároknak, hogy útjokban Bécs, Prága, Zára és Yelencze felé mindennemű kereskedelmi árúikat kibonthassák, letehessék, cserélhessék vagy eladhassák, és ebben őket senki se háborgassa. 4 Egyúttal meghagyta a király a budai tanácsnak, hogy a nagyszebeni kereskedők azon szabadsággal birván, miszerint ők s az összes erdélyi polgárok árúikkal szabadon átmehessenek Bécsbe, őket ne kényszerítsék árúik kibontására. 5 Viszont Brassó város javára megengedte, hogy idegen (lengyel, német) posztókereskedők Brassón túl ne vihessék árúikat, hanem azokat Brassón bontsák ki és adják el végszámra, mint ez Budán szokás. Azonban e tilalom nem alkalmazható a hazai, nevezet szerint a kassai kereskedőkkel szemben. 6 1 Bártfát Nagy Lajos király ded. Buda 1370 márczius 8. emelte a szabad kir. városok sorába. (Fejér, CD. IX/IV, 230.) — Azonképpen Nagyszombatban 1372 november 6-án elrendelte, hogy Szakolcza, eddig királyi szabad falu kulcsos várossá tétessék, fallal keríttessék, heti vásárt kapjon, harminczadot ne fizessen és a királyi városok rendes szabadságát élvezze. (Fejér, CD. IX/IV, 422.) s Zalai OUt. II, 9. ded. Pécs, 1366 május 23., mely kelet ellen azon kifogásunk van, hogy Nagy Lajos király ez oklevélben már Lengyelország királyának is neveztetik. 3 Tkalcic, Civ. Zagrab. I, 243. ded. Visegrád, 1372 márcz. 10. 4 Zimmermann, Urkwndenbuch, II, 297. —Fejér, CD. IX/IV, 50. ded. Visegrád, 1367 június 29. A pecsét alatt ez áll : Reláció Ladislai ducis palatini. 5 Magy. tört. tár, IV, 146. ded. Visegrád, 1367 január 9. 6 Fejér, CD. IX/IV, 168. ded. Buda, 1369 deczember 18.
