Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

640 DR. VISZOTA GYULA. A mily nyugodtan beleírta (jún. 29-én). hogy a francziák ót királynak akarták, vagy a mily nyugodtan feljegyezte azt, bogy a felség az együttműködést, engedelmességet követelve őt például említette, oly nyugodtan írja naplójába azt is, hogy a felség egy szóbeli előterjesztéseért megszidta, oly nyugodtan azt is (okt. 4.), hogy a császárnénak, ki a hátrányos békekötést meghiúsítandó, őt ellenmondásra akarta rábírni, azt felelte, hogy őt semmiféle tekintet nem fogja arra vinni, núkép meggyőződése ellen beszéljen. És éppen ily nyugodtan jegyzi fel »tudomásul« azt is, hogy ellene az udvari tisztviselők, különösen gróf Zichy miniszter, a császárnál makacssággal és ellenszegüléssel izgatnak, mivel az insurrect.iós-rendszer fentartása érdekében többször felterjesztéssel élt és a felségnek ismételten ajánlotta tervezetét a hivatalossal szemben. És nút szóljunk törvénytiszteletéhez és emberszeretetéhez ? Midőn insurgenseket sánczmunkára kérnek (szept. 14.), a kérést megtagadja, mert e csapatnak képzésre kell idő ; midőn a felség az insurrectiót a kocsik őrzésére akarja rendelni, előterjesztést tesz, hogy Magyarország nemességére ily szolgálatot nem lehet róni, mert a haza és nem kocsitábor védelmére van kötelezve. Törvényes jogait nagy gonddal őrizte a nádor, Magyarország érdekeit tartva szem előtt. Midőn az insurrectiót a fegyverszünet alatt be akarták osztani esetleges háború esetére a hadseregbe, a nádor a maga számára a tartaléksereg parancsnokságát kérte, a melyhez az insurrectio volt beosztva. Baldacci tábornok tanácsára a felség nem akarta a nádor kérését teljesíteni, mivel az a parancsnokság különös katonai képzettséget kívánt meg. A nádor erre azzal a kéréssel járúlt a felség elé, engedje meg, hogy az insurrectio élén harczolhasson, mert nemcsak névleg, de vérével is akar szolgálni. Az ország rábízta a nemességet, azért kötelessége is kívánja, hogy helyét ne hagyja el s készebb herczeg Lichtenstein parancsa alatt szolgálni, mintsem hogy az insurrectiótól elválasztassék (aug. 8.). Valóban oly őre volt Magyarország jogainak, Károly Ambrus főherczeg prímással együtt, hogy az udvari tisztviselők többször intrikáltak ellenük. Egy alkalommal (aug. 11.) feljegyzi, hogy a prímás értesítette ily intrikáról. Az insurrectiót ugyanis — mint előbb láttuk — be akarták osztatni a hadseregbe, hogy a nádor a főparancsnokságtól elessék ; majd pedig az ügyek gyors elintézésének örve alatt a magyar dicasteriumok jogait akarták megnyirbálni és egy vegyes deputatiót akartak szervezni az ország kormányzására nem a nádor, hanem a prímás elnöklete alatt. A prímás azonban nem fogadta el az elnökséget, mert