Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

638 DR. VISZOTA GYULA. előtt tett nyilatkozatát (nov. 17.), hogy ő három háborúra termett nemzetet ismer Európában : a spanyolt, törököt és a magyart. Az insurrectióról jó véleménye van s az első bajokat (Győrnél) menti előtte tapasztalatlanságuk és a rosszúl megválasztott felállítás. Tiszteli a magyar nemzetet, a melynek méltó főnöke a nádor. Mind e nyilatkozatok eléggé pártatlanok, mint a hogy tény az, hogy az insurgensek a személyes bátorságnak nem egyszer adták tanújelét. A nádor többször személyenként megemlíti a bátrakat. így a győri ütközet leírásánál különösen kiemeli Goszthonyi ezredest, a kit tábornoknak is előterjesztett ; kiemeli gróf Erdődy Károlyt, a ki egy insurgens ezredet úgy vitt előre, hogy zászlót ragadott és előre nyargalt. Utalhatunk (jún. 30.) Olgyay, a pozsonyi ezred másodkapitányának esetére. Ez a győri ütközet alkalmával Ikervárnál előőrsi szolgálatot teljesített, de a visszavonulásnál nem kapott semmiféle parancsot. A midőn észrevette, hogy a hadsereg visszavonult, a Rábán átúsztatva ő is elvonult. Szemerénél egy erdőbe jutott s itt egy ellenséges hadoszlop vonult el mellette. Nehogy rábukkanjanak, rátört az ellenség 700 embernyi elővédjére, közülök 30 embert, egy becsületrend jeles alezredessel együtt, megölt, 40-et foglyúl és néhány száz csizmát zsákmányúl ejtett. Erre az ellenség üldözőbe vette, de szerencsésen el tudott előle a Bakonyba menekülni, a honnan néhány ló elvesztésével és néhány sebesülttel Pestre menetelt. Vagy megemlítsük-e Meskó tábornok vakmerő éjjeli elvonulását, jobban mondva a győri sánczokból a győri ütközet után, éjjel az ellenséges vonalon való áttörését, a miért Meskó a Mária Terézia-rendet kapta, s a mely áttörés hírét sok veszély között gróf Széchenyi István, akkor insurgens főhadnagy vitte meg a nádornak ? ! De hogy az insurrectio nem volt oly hasznavehetetlen anyag, mint a miiyennek a jelentések feltüntették, ezt a legjobban bizonyítja az a tény is, hogy hol a felség, hol Károly főherczeg, hol különösen János főherczeg, hol más önálló működésű tábornok kért insurgens ezredeket a közreműködésre. József nádor a magyar alkotmányt alapjában ismerte, innen van, hogy az insurrectiónak az államra való nagy hasznát, de egyúttal a gyakorlatból hátrányait is ismerve, arra törekedett, hogy a hátrányokat kiküszöbölje s az insurrectiót a jövőre azonnal hasznos intézménynyé tegye. Ezért, midőn a háború végén az insurrectio feloszlatásának terve és véghezvitele szóba került, oly tervet készített és terjesztett a felség elé, mely a bajokat felsorolva, orvoslást is ajánlott. A nádor felterjesztésében (okt.