Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

634 DR. VISZOTA GYULA. Szabadhegyen először is azon tanácskoztak, nem kellene-e támadni. Felmerült újra az az eszme, hogy a lovasság hátrahagyásával két oszlopban balra, Nyúl felé vonuljanak s a hegyeken át szorítsák ki az ellenséget Csanakról. Határozni azonban egyelőre azt határozták, hogy a legénység számára először főzzenek s ez által 2 órai idő elveszett. Ezalatt 12 órakor észrevették, hogy egy ellenséges lovascsapat Nyúl felől a balszárny ellen, egy gyalogcsapat pedig Nagy-Baráti felől nyomul elő, de ez 1 óra tájban abbanmaradt. Erre a hadvezetőség elhatározta, hogy az egyesűit sereg ne támadjon, hanem a meglevő helyzetben várja be az ellenség támadását, mivel az ellenség nem erősebb nálunk s e határozat mellett megmaradt a hadvezetőség a nádornak azon ellenvetésére is, hogy az ellenség támadásából nyilvánvaló balszárnyunk megkerülésére való szándéka, a mely szárnyunkon »számos ugyan, de gyakorlatlan és új lovasság volt elhelyezve«. Két órakor kezdődött az ellenség komoly támadása három irányban, a miből számbeli túlsúlya volt látható és az a szándéka, hogy csapatainkat vissza akarja vetni. Előrelátható volt, hogy balszárnyunkkal addig kell visszavonulnunk, a míg elkerülhetjük a visszavetés veszélyét. »Intézkedés a meglevő helyzet védelmére nem történt, azt mondották, hogy ezt a körülmények szerint kell megtenni ;« nem történt semmiféle intézkedés visszavonulás esetére, mert ezt lehetetlenségnek tartotta a hadvezetőség, nem ismervén el az ellenség számbeli fölényét ; semmiféle intézkedés sem történt ugyanezen okból a sánczokban levő Meskó tábornok számára, noha a nádor Nugent-t többször figyelmeztette; a mire ő azt vélte, hogy az ellenség száma legfeljebb 20.000 s így nem veszélyes. Az ellenség előre vonulását ágyúink nagyban hátráltatták. Csapataink ez alatt megmaradtak állásaikban, csak a balszárnyon levő lovasság vonult egy kissé oldalt, hogy a bekanyarítás ellen védekezzék. Három óra tájt saját ágyúik védelme alatt előretörtek az ellenséges csapatok a mi balszárnyunkon, a melyet Mecséry altábornagy vezérelt s a mely — mint már hallottuk — leginkább insurgens lovasságból állott. Mecséry folyton balra húzódott a balszárny védelmére egyetlen lovas-ütegének védelme alatt. A középen két gyalog oszlop, a jobbszárnyon egy kezdett előnyomulni a mi ágyúzásunk védelme alatt. Fél négy tájban az ellenség támadása megerősödött. Balszárnyunkon — írja a nádor — az ellenség az előtte levő mocsarat meg akarta kerülni, hogy túlszárnyaljon minket. Mecséry gyakorlatlan lovasságával nem mert támadni, — noha