Századok – 1909
Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - II. 589
597 történeti irodalom. Az új deszpót kevéssel utóbb házasságra kelt Lázár deszpót leányával és a szerb uraktól fejedelmöknek elismertetvén, a fejedelemség birtokába lépett. Azok a remények, a melyeket Mátyás Szerbország megmentése érdekében, a bosnyák combinatióhoz csatolt, csakhamar füstbe mentek. István deszpótot nagybátyja, Radivoj, kísérte Szendrőbe, a melyet — az alsó Duna védelmi vonalának főerősségét, — most, a szegedi megállapodások után, a törökök minden áron hatalmukba ejteni igyekeztek. Ez már néhány hónap múlva sikerült nekik. Árulás útján jutott hatalmukba Szerbország fővárosa. Thallóczy közli Mátyás királynak, három héttel Szendrő eleste után, kiállított oklevelét, a melyben Radivoj herczeget az árulás ténye miatt a hűtlenség következményeivel sújtja. Figyelmét elkerülte egy másik, néhány nappal később kiállított (a M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében őrzött) királyi oklevél, a mely az árulás két más tényezőjét, a depossedált deszpót Brankovics István és utódja, a bosnyák István deszpót irányában alkalmazza a hűtlenséggel járó jószágvesztés büntetését ; az előbbit azért sújtotta vele, mert annak idején Szendrőnek magyar hadakkal megszállását megakadályozta ; az utóbbit, mert »nem törődve az országra és az egész kereszténységre háramló veszedelemmel, a várat a törököknek átadta.«1 Igy tehát Mátyás király nem számított arra, hogy a bosnyák királyi dynastia közreműködésével Szendrőt visszaszerezheti és Szerbországot a magyar korona részére megmentheti. Erről azonban nem mondott le. Visszatért ahhoz az eszméhez, mely mindjárt trónralépte után merült fel. Néhány hónappal Szendrő eleste után történt, hogy Szilágyi Mihály a világosvári börtönéből kiszabadult és sereget gyűjtvén maga körűi, bosszút állani készült a szenvedett megaláztatásért. Azonban Carvajal és Szécsi bíbornokok újból kibékülést hoztak létre a király és nagybátyja között. Abban állapodtak meg, hogy Szilágyi Szerbországba vezeti hadait és mihelyt hatalmába ejti Szendrőt, szerb deszpóttá fogja őt a király kinevezni.Csak az 1460-ik év őszén valósíthatta meg szándékát Szilágyi Mihály. November elején nyolczezer fegyveres élén Nándorfehérszabatosan jegyzi meg, hogy a bosnyák királyfi »csak a deszpóta leányának elvétele után lett deszpóttá«. Ezzé a Mátyástól nyert investitura által és után lett ; noha a fejedelemség tényleges birtokbevétele a házasság által és után történt. 1 Mátyás 1459 julius 18-ikán Zápolyai Imrének Tokaj várát adományozza, mely a Brankovicsok birtoka volt és a szeri) fejedelemséggel a bosnyák István deszpótra szállott. 2 Velencze magyarországi követének 1459 szeptember 13-iki jelentése.