Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - II. 589

594 TÖRTÉNETI IRODALOM. figyelmét bizonyára el nem kerülte, de mivel a Tanulmányok keretében kiemelve nincs) tüzetesen megvilágítani óhajtom. Az Osztója-családból származó Tamásfi István, ki 1443 június hóban lépett trónra, öt évvel utóbb a római egyházba tért át, a keresztény hatalmak segítségével igyekezvén országa területét a török hódítástól megmenteni és kiterjeszteni. Azonban míg különös súlyt fektet rá, hogy az olaszországi hatalmak : a pápa, a nápolyi király, a milánói herczeg és a velenczei köztársaság jóakaratát magának biztosítsa,1

— Magyarország királya irányában feltűnően tartózkodó állást foglalt el, a mit az magyaráz meg, hogy a magyar korona rovására kívánta amazokat felhasználni. Erre V. László király halála és az utódjának megválasztása körül keletkezett pártviszály kedvező alkalomúl kínálkozott. Horvátország megszerzésére vetette szemét. Az 1458-ik év január 20-ikán a velenczei tanács előtt megjelent a traui Testa Miklós és előterjesztette, hogy uralkodója, a bosnyák király, a horvátországi bánságot kívánja hatalmába ejteni, főképen a végből, hogy az az ő és a velenczei köztársaság ellenségeinek kezébe ne jusson, és hogy kész a köztársaságnak, a nyújtandó támogatás fejében, tetszése szerint kijelölendő egy vagy több erősséget átengedni.2 Noha az óvatos signoria kitérő válasza nem hangzott biztatólag, a bosnyák király megkezdette az actiót azzal, hogy kísérletet tett a horvátországi végvárak kapitányait megvesztegetéssel, Ígéretekkel és fenyegetéssel árulásra bírni. Erre a magyar koronához híven ragaszkodó raguzai köztársaság kormánya figyelmeztette a magyar főrendeket, noha idősebb testvérétől, Yelenczétől elsajátított óvatossággal, a fondor ellenséget nem nevezte meg.3 1 A milánói herczegi családból keresett elsőszülött fia részére feleséget. Erre vonatkozólag Thallóczy tanulmányai érdekes részleteket és közleményeket tartalmaznak. Az utóbbiak között találunk 1457 július 2'2-ikén kelt megbízólevelet Testa Miklós részére, kit az olasz hatalmasságokhoz és a burgundi herczeghez »in ncgotiis arduissimis« küld követül. Ezt az oklevelet Thallóczy Lucius nyomtatott munkájából teszi közzé. Megjegyzem, hogy eredeti példányát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. — Alfonso nápolyi királynak Thallóczy által közlött leveleiből tudjuk, hogy 1448 és 1455-ben is jártak nála a boszniai király követei. 2 A követ előterjesztését és a tanács válaszát közli Ljubiô. Listine X. 125. 3 A raguzai köztársasági kormány 1458 márczius 8-ikán a magyar főrendekhez írt levelében tárja fel ezt az actiót, jelentvén, hogy »multos dominatus, quos inpraesenciarum non duximus esse nominandos« fáradoznak a horvátországi várak megszerzésén. Kétségtelen, hogy csak a bosnyák királyra és a velenczei köztársaságra gondolhatott. Raguzai Oklevéltár. 605.