Századok – 1909
Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - II. 589
591 TÖRTÉNETI IRODALOM. kikérni nem találták czélszerünek, mert attól félhettek, hogy a családi vagyon értékének csorbítatlan fentartására féltékenyen őrködő anya meg fogja hiúsítani fiának és testvérének szándékát. Több héten át sikerült titokban tartani előtte a megállapodást, mely csak június második felében jutott tudomására, mire ő a budai káptalan színe előtt óvást emelt a rajta elkövetett jogsérelem ellen ; 1 egyúttal a kezei között levő birtokok kiszolgáltatását megakadályozta ; a minek következménye az volt, hogy az egyesség nem lett befejezett ténynyé és Galambócz átadása is elmaradt.2 Pedig ezalatt a törökök ostrom alá vették Galambóczot, a melynek őrsége vitézül és ez alkalommal sikeresen ellenállott ; majd pusztítva, egész Belgrád alá nyomúltak és a közelében fekvő Zsarnovo várát megvívták. Június elején Szilágyi megütközött velük, visszavonulásra kényszerítette őket, de maga is súlyos veszteséget szenvedett.3 Budáról elutazása előtt Carvajal bíbornoktól ígéretet kapott, hogy a törökök elleni actióra kereszteseket fog toborzani. A legátus nagy buzgósággal látott hozzá a keresztesháború hirdetéséhez. Az ország minden részébe megbízottait és leveleit szétküldötte. Szándéka volt, az 1456-ik évi példát követve, a külföldön is kísérletet tenni. E végből a királyt felkérte, állítson ki oklevelet, mely a külföldről érkező kereszteseknek biztonságáról megnyugtató módon rendelkezzék. Ekkor különös dolog történt. Mátyás több napon át elintézetlenül hagyta az ügyet ; majd »saját feje után indulva«, — mint a velenczei követ kiemeli, — azaz tanácsosainak meghallgatása nélkül, kijelentette, hogy a biztosító oklevél kedvezményeiből a németeket és lengyeleket ki akarja zárni, vagyis ezeknek, mert ellenségeit látta bennök, az országba özönlését nem engedi. A legátus erre az odiosus megszorításra nem állhatott rá, minélfogva a biztosító oklevél kiállításáról lemondott. Egyébiránt bizalmas körben úgy nyilatkozott, hogy az ország nem sokat veszt, mert német főpapoktól leveleket kapott, a melyek a Magyarország iránt uralkodó hangulatról azt a meglepően jellemző kijelentést tartalmazták, hogy ha a magyarok javára kellenek neki keresztesek, ilyenekre ne számítson ; de ha a magyarok ellen van szükség, szívesen fognak jönni.4 1 A káptalannak junius 23-ikán kelt kiadványa az országos levéltárban. 2 Ezt az alább elbeszélendő tények kétségtelenné teszik. 3 A velenczei követ 1458 május 13., 17., június lö-iki jelentései és Frangepán Istvánnak június 22-ikén Velenczébe írt levele. ' A velenczei követ április 24-iki jelentése.
