Századok – 1909
Történeti irodalom - Péchujfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Ism. Dőry Ferencz 517
TÁRCZA. A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY ARCZKÉPE. Prepeliczay Eleődné Korponay Aranka úrnő hazafias elhatározásából »A lőcsei fehér asszony« egykorú festett képmása jutott a Magyar Történelmi Képcsarnok tulajdonába. A képet május 6-án tartott rendkívüli felolvasó ülésén a társulat bemutatta a közönségnek, a mely alkalommal Kammerer Ernő a képet műtörténeti szempontból méltatta, s megállapította, hogy az franczia befolyás alatt, Largilliére modorában készült, érdekesen adja vissza az ábrázolt nő jellemét, lelki világát és azon időben ritkának mondható Ízléssel és színérzékkel van festve. Mányokira kellene gondolnunk, a' kit a hagyomány Largilliére tanítványának tart, ha a kép hátán olvasható felirat egy érdekesebb adatot nem közölne. E felirat szerint ugyanis 1706-ban Czirok János festette a képet. Czirokkal a magyar műtörténelem egy ismeretlen új és jelentős művészt nyert. Remélhető, hogy ezen eddig egyetlen ismert festmény nyomán több Czirok-féle munkára is rá fogunk akadni. Costumetani szempontból Pékár Gyula tartott a képről előadást. Megállapította, hogy az ábrázolt nő viselete nagyjában megfelel a késő XIV. Lajos korabeli divatnak, a mint azt a XVII. század végén Magyarországon viselték s a mint ezt gr. Esterházy Pálné Thököly Éva 1687-iki s a gr. Esterházy Antalné Erdődv Julianna 1694-iki képén láthatjuk. A nemzeti viselet hanyatlásának kora ez, midőn a Bécsen át érkező versaillesi divat mindinkább a külföldi módit teszi úrrá s előkészíti a talajt a Mária Terézia alatt elkövetkezendő teljes elbécsiesedésre. Korponayné is, a hogy e képen látjuk, bátran beállhatna franczia marquisenak, ha ujjatlan magyar válla, zsinórfűzésü korczoványa nem emlékeztetne magyar voltára. Ez nem külföldi, zárt bomez, vagy wambs, hanem tiszta magyar derék, melynek a zsinóros fűzésén kívül az a jellemzője, hogy semmiféle hasonló szövetű ujja nincs. A hólyagos patyolat ingváll aranyfonállal van hímezve, gyöngygyei csepegtetve s bőven omlik alá, sípujjú, s XIV. Lajos-korabeli szalag-»faveur«-ökkel díszes. Igen jellemző a derék négyszögbe hím-