Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - I. 505

511 TÖRTÉNETI IRODALOM. Capistránoi szent János, a ki szintén oda jött, onnan a pápához intézett egyik levelében elmondja, hogy a deszpót a római egyháznak nagy ellensége, a mit azzal is bebizonyított, hogy unokáját, a ki Hunyadi János fiával házasságra lépett (nupta est), . . . hitetlen kalugyerei kíséretében küldötte volt a kormányzó házába, hogy ott az ő hitében neveltessék«. Ehhez azután a következő örvendetes tudósítást csatolja. »A kormányzó úr okossága és buzgósága következtében történt, hogy a schis­matikusok mind egymásután eltávolíttattak és menyét oly módon neveltette, hogy belőle a legájtatosabb és legkeresztényibb leány lett, a ki tizenhárom éves lévén, felhívásunkra, a mai napon az esztergomi bibornok-érsek úr kezeiből, a római szent­egyház parancsai szerint, a bérmálás szentségét felvette.«1 E szerint Brankovics, az 1448 előtt nyert felhatalmazás alapján, egészen önhatalmúlag járt el unokájának házassága ügyében és Czilli Ulrik gróf csak két évvel a házasság meg­kötése után adta ahhoz beleegyezését. A győri értekezlet után Hunyadi Mátyás neje visszatért Hunyad várába, a hol néhány hónappal utóbb súlyos betegségbe esett és meghalt.2 II. Brankovics György viszálya Szilágyi Mihálylyal. Aeneas Sylvius (Piccolomini Enea), a későbbi II. Pius pápa, ki a győri értekezlet idején III. Frigyes császár németújhelyi udvarában tartózkodott, egyik történeti munkájában 1 említést tesz Brankovics Györgynek megjelenéséről Győrött. Szól külső megjelenésének fenségéről és beszédének tekintélyéről. (In eo sermonis autoritas et corporis maiestas fuit.) Elbeszéli, hogy Capistránoi János kísérletet tett a deszpótot a schismától elvonva, a kath. egyháznak megnyerni. Az agg fejedelem szívesen fogadta a szent szerzetest és meghallgatta tolmács útján előadott érveit, melyekkel őt meggyőzni igyekezett; de azután a következő vá­laszszal bocsátotta el : »Kilenczven esztendős vagyok, más vallást, mint a melyet őseimtől örököltem, nem ismerek ; alattvalóim sze­meiben szerencsétlen uralkodónak, de bölcs férfiúnak tűnöm föl ; most aggkoromban nem akarok bolondnak látszani ; inkább bitófán végezném életemet, mintsem hogy őseim vallását el­hagynám«. 1 Fermendzín, Monumenta spectantia históriám Slavorum Meridiona­lium. XXIII. 226. 1. 2 Hunyadi Jánosnak és nejének Capistránoi Jánoshoz írt leveleit, melyekben őt menyök betegségéről tudósítják, Mátyás életrajzában ismer­tettem. Ezeket a leveleket azóta közrebocsátotta Pettkó Béla a Történelmi Tár 1901-iki évfolyamában.

Next

/
Thumbnails
Contents