Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - I. 505

TÖRTÉNETI IRODALOM. BOSNYÁK ÉS SZERB TANULMÁNYOK. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. Szerkesztették Thallóczy Lajos és Aldásy Antal. Budapest, 1907. —• Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrajzi tanulmányok. Irta Thallóczy Lajos. Budapest, 1909. — Két közlemény. — I. Köztudomású igazság, hogy a magyar állam fennállásának tényezői között az első sorban foglal helyet : keleti politikájának iránya és sikere ; a minthogy a mult századok folyamán Magyarország hatalmi emelkedése és sülyedése a Balkán-államok területén kifejtett erőfeszítéseivel és elkövetett mulasztásaival a legszorosabb kapcsolatban áll. Magyarország sorsa rendszerint keleti határain túl : Belgrád és Várna között dőlt el. Ebből a tényállásból természetszerűen foly az a kötelesség, hogy a magyar történetnyomozás és történetírás behatóan foglalkozzék a magyar korona társországainak és egykori melléktartományainak történetével, teljes világításba helyezze azt a befolyást, a mit a magyar politika és kultura ott érvényesített. Sajnos, ez irányban a mulasztás vádját nem háríthatjuk el magunktól. Pirúlva kell feltekintenünk a lőcsei születésű Engel János Keresztély nagy alakjára, a ki 1772. és 1808. között, kora színvonalán álló német munkákban (hét terjedelmes kötetben) tette közzé Horvát-Szlavon- és Dalmátországok, Bosnia, Szerbia, Bulgária, Moldva, Oláhország, Galiczia és Lodoméria, végre a magyar fönhatóság alatt állott raguzai köztársaság történetét ; tehát egymaga oldotta meg az egész feladatot olyképen, hogy az európai szakkörökben közelismerést küzdött ki. Ellenben magyar nyelven egyetlen egy ilyen monographiát sem mutathatunk fel, mely a tudomány ezidőszerinti követeléseinek megfelelne. Könnyen érthető tehát, hogy a történettudomány munkásai körében türelmetlenül várják a Bosznia történetét tárgyaló,