Századok – 1909

Kisebb közlemények - Šufflay Milán: Szláv párhuzamok a »Rex junior« czíméhez 499

500 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. geket és ifjabb királyokat Szlavónia külön közjogi állásának feltüntetésére küldték, azért Szlavóniának hozzácsatolása még sem teremthette az erdélyi herczegséget és a Sz. László előtti királyi herczegeket. E két tényező közül sem az egyik, sem a másik nem lehet az a tő, melyből az intézmény sarjadt ; legjobb esetben mind a kettő csak medium lehetett, melyen keresztül az intézmény csírái erőre kaptak. Ha ezeket fel akarjuk fedezni, akkor az ifjabb királyság intézményét nem szabad a magyar közjog specziálitásának tekinteni, hanem figyelemmel kell lenni a hasonló institutióra a cseh és a szerb államiságok múltjában is. A csehek legrégibb krónikása leírva II. Bretislav Prágába való bevonulását (1092.), azt mondja : »et secundum ritum huius terrae est inthronizatus dux iunior Bracislaus«. Mikor I. Premysl Otokar, cseh fejedelem, a pápától a királyi czímet kapta, fiát Veceslavot királylyá koronáztatta (1228.) ; ennek a czíme »rex iunior« volt.1 1331. augusztus elsején Raguza város tanácsa határozza : »quod debeat seribi domino regi iuveni, quod dignetur et placeat satisfacere mercatoribus nostris de drappis per eum ablatis mercatoribus nostris tempore, quo fuit in discordia cum patre — — dando sibi intelligi, quod si dictis mercatoribus in proximo non satisfecerit, conquerebimur (!) de ipso patri suo veterano«. 2 A rex iuvenis alatt Dusan, III. István Uros szerb király fia, a későbbi császár értendő, a ki Scutari székhelylyel Zeta nevű tartományban uralkodott 3 és a ki oklevelei aláírásában mint »kralt mladi« (ifjú király) szerepel.4 Más kommentár fölösleges a fentebbi raguzai határozathoz. A magyar intézmény jellemző vonásai mind megtalálhatók benne : a czím, a külön terűlet, az ifjabb király hatáskörét korlátozó garantiák tényleges hiánya, mely háborúhoz vezet, az öregebb király teoretikus felsőbbsége, melyet a magyar aranybulla így fejez ki : »item servientes accepta licentia a nobis possunt ire ad filium nostrum, ut a majore ad minorem«. Kétség nem lehet, hogy a XI—XIV. századokban a Szudeti hegyektől egész Albániáig egy zóna húzódik, melynek közjogi felszínén háromszorosan is figyelemmel lehet kisérni az ifjabb királyság intézményének a hajtását. Mivel pedig ezen institutió 1 H. Jirecek, Slovánské pravo v Cechách a Moravé II. (Prága, 1864.), 101. 2 Mon. Ragusina II., 335. é3 V. 321. ' >>i ide (III. István Uros) na syna svojego do vi.nutrt dri zav í jego zemlje Zeti.skyje do grada rekomaago Skodra.« Danicié, Zivoti srp. kraljeva, Zágráb, 1886., 209. 4 Rovinskij, Zur. min. prosvescenija 229. (1883. szeptb.), 63. Jastrebov, Glasnik srp. uc. drustva 49. (1881.) 360 és kk. 11. V. ö. Majkov, Istoríja (ford. Danicié, Belgrad 1876) 42 1. Sreckovic Istoríja II, 341. Hasonlóképen Dusan császár fia Uros már apja életében »rex« volt. Jirecek, Spomenik srp. akad. 11. (1892.), 29. Glasnik 15. (1862.), 267. Florinskij, Athonskije aktij, Pétervár 1880., 23.