Századok – 1909

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Ki koholta a Sylvester-bullát? 495

KI KOHOLTA A SYLVESTEIt-BULLÁT ? 497 ról tartott előadásomban ismertetvén azon eredményeket, a melyeket a magyar történetkutatás és kritika e productum érvénye és lényege tekintetében megállapított (Századok 1903. decz. füzet), ugyancsak reá mutattam abbeli állásfoglalásomra, hogy annak szerzősége Inchoffer atyának tulajdonítandó. Pedig ez előadásomban éppen Karácsonyi éles kritikai taglalatának ismertetésére vetettem volt a fősúlyt — és ha t. tagtársunkat fentebb »nagyérdeműdnek neveztem, ez nem volt udvariassági flosculus, hanem első sorban ama legis arte diplomaticae szétszedésből folyó érdemének elismerése, melynek a koholmány szövegét, belső structuráját alávetette. Mégis, nem hiszem, hogy más alapon mint az olasz napisajtónak közleményei alapján, mely a nagy nemzetközi gyülekezet tárgyalásait napról-napra jól-rosszúl kisérte — legfeljebb a hivatalos congressusi »Diario«-nak rövid naplószerű összegezéseiből merítve tudomását, egy római jezsuita — névtelenül bár, de egyébként szerzőségét éppen nem rejtve, — egy olasz regionalis ultramontán napilapban egy hosszú czikket szánt ez előadásnak és csekély személyemnek. A czikknek veleje és zöme azonban azon bizonyításban, illetve czáfolatban állott, melylyel Inchoffernek (S. I.) jóhiszemű közlő volta mellett érvelt s ennélfogva kiinduló pontul és végkövetkeztetésül a bulla valódiságát és authenticitását kétségtelen tényűl állította oda. Tette pedig mindezt, nem ama controvers anyagnak és történet-kritikai vizsgálatoknak ismerete alapján, melyek e tárgy körül az utóbbi másfélszázad alatt kifejlődtek — hanem azon egyetlen, ámbátor bőséges, »Commentarius praevius« alapján, a melyet 160 esztendő előtt (az Acta Sanctorum illető kötete 1746-ban jelent meg) Stilting S. J. atya a szent Istvánról szóló »Acta« bevezetéseül közrebocsátott, s a mely utóbbiaknak velejét a Hartwick-legenda annotált és commentált kiadása képezé — egyéb, szent Istvánra vonatkozó történet-emléki adalékok mellett. De a XVIII. századi bollandista ebbeli apparátusának polemikus éle, mondhatnók metakritikai heve, Schwartz Godfred szepesi hazánkfia és németországi professornak ismert egyháztörténeti munkája, a Sylvester-bulla koholtságát bizonyító érvelése ellen irányult. Bizony nagyon régi dolgok ezek, oly régiek és közismertek, hogy Magyarországon szinte elfeledtek ! A világ azóta sokat haladt, de eme nyilvánvaló falsumnak azonnal való felismerésében és könyörtelen megbélyegzésében meglehetős egyértelműséggel nyilatkozott meg magyar katholikus egyházrendi történészeink ítélete Praytól Karácsonyiig — a minthogy az első nagy római bullarium kiadója, Cocqueline is amaz SZÁZADOK. 1909. VI. FÜZET. 34