Századok – 1909
Értekezések - THALY KÁLMÁN: A lőcsei fehér asszony 449
450 THALY KÁLMÁN'. és tudom, ha ezeket olvasod, ezekből regényt írsz.« Csakugyan így is volt, megköszönte és belőle írta a Szeretve mind a vérpadig czímű szép regényt. Többször is tanácskozván azután együttesen a dolgokról, felkért engem, hogy az első kiadást, a mely hírlapban jelent meg először, — gondolom az akkori Nemzetben, — kísérjem figyelemmel és ha imitt-amott találnék valamit, a mi talán az ő dús, ragyogó fantáziájának csapongása következtében ellentétbe jönne a történelemmel, figyelmeztessem őt, hogy majd a második, a könyvkiadásban, azokat a helyeket helyreigazítsa, így tett velem mindazon regényeire vonatkozólag, a melyeket a tőlem neki átszolgáltatott anyagból írt. Mikor ez a regény megjelent, megint kért tőlem Rákóczi-kori regénytárgyat. Azt mondottam neki, hogy »tudnék neked igen érdekeset adni a nagyon tragikus sorsú, bámulatos vitéz Bezerédjről, de bocsáss meg, azt addig nem adom oda, míg magam a történetét meg nem írom. Azután majd odaadom ; a te csapongó fantáziád ebből majd gyönyörű dolgot fog teremteni, de az nem lesz história. Egyelőre tehát nem adom át, a míg fel nem dolgoztam. Van azonban egy másik tárgyam, azt odaadom. Az adatokat összegyűjtöttem már, a feldolgozásra később fog kerülni a sor, de odaadom a te mesteri tollad alá, csinálj belőle regényt«. Még a czímet is én ajánlottam neki : A lőcsei fehér asszony. Ezt a csomag iratot, a mely itt van — nagy része másolat, de van benne eredeti is — odaadtam akkor neki és elmagyaráztam, hogy mit tartalmaz. Elmondtam röviden a tragikus sorsú, kiváló nőnek élettörténetét. Ezek az acták pedig úgy kerültek hozzám és úgy lettem figyelmes a dologra, mielőtt Jókaival ezt közöltem volna, hogy fiatal koromban sokat utazgatván az országban levéltárak kutatása végett, Lőcse városában is megfordultam és ott hetekig tartózkodtam a városi gazdag levéltárban ; azután a Csákyak levéltárában, valamint a Kohárycsalád levéltárában is búvárkodtam. Természetesen a nap szabad óráiban összejővén az ottani társasággal, azok is iparkodtak nekem olyan történeti érdekű dolgokat előhozni, a melyekről feltételezték, hogy én azok iránt érdekkel fogok viseltetni és emlegették, hogy a Probstner-kertnek falában van egy női arcz-