Századok – 1909

Történeti irodalom - Eckhart Ferencz: A királyi adózás története Magyarországon. Ism. Domanovszky Sándor 435

436 TÖRTÉNETI IRODALOM. borúi, az oklevelek ritkák és még ritkább bennök az adózásra vonatkozó adat. A másodikban pedig a régi viszonyok annyira föl vannak forgatva, a kiváltságok olyan sokfélék, és olyan gyakoriak, hogy ezt a korszakot a legteljesebb zavar jellemzi. Eckhart első sorban a rendes adókat tárgyalja : a természetben fizetett csöböradót (chybrio, acones, collecta chybrionum), sertéstizedet (decima porcorum, tributum porcorum, porci regis) és ököradót, és a rendes pénzadókat : a füstpénzt (liberi denarii, qui vulgo fumarii vocantur) és a nehezékadót (pondéra). Ezek első adórendszerünk elemei. Sajnos, hogy egynehány adóról, mint az ököradóról és a nehezékadóról alig van adatunk. A legnevezetesebb kétségtelenül a füstpénz volt, és Eckhart is ennek szenteli a legnagyobb figyelmet. Az eredmény, a melyre jut, »hogy a füstpénz az első királyi egyenes adó, a melyet fizetett mindenki, ki személyére nézve szabad volt, de hadi szolgálatot nem teljesített, hacsak különös királyi kegy nem mentette föl«. Beszedését a megye intézte és a nádor főfelügyelete alatt állott. A beszedés alkalmával a collectorok megszálltak a helységben, számon vették a füstöket és behajtották az adót, a mely fejenként, illetve füstönként nyolcz dénár volt. Azt hiszem nem csalódunk, ha ezt az adót görög eredetűnek tartjuk. Zachariae von Lingenthal kutatásai alapján (Zur Kenntniss des römischen, Steuerwesens in der Kaiserzeit. Mémoires de l'Academie Imp. des sciences. St.-Pétersbourg. VIII. série, VI. köt. 1863.) tudjuk, hogy a görög birodalomban a fejadó, a mely a városokban hamar megszűnt, a falvakban megmaradt és füstönként szedetett. így a xs^aXitítov és xaxvtxo'v (füstpénz) ugyanazt az adónemet jelentette. Igaz, hogy Zachariae von Lingenthal szerint Tzimiszkesz János császár idejében (969—976) a xaxvtxóv is megszűnt, de még ebben az esetben is átvehettük a délszlávoktól, mert hiszen pl. Szerbiában a XIY. században is megvolt és szintén füstpénz (dimnina) néven szerepelt (Peisker : Die serbische Zadruga. Zeitschr. f. Sozial- u. Wirtschaftsgeschichte. VII. 211. 1.) Még fontosabb a második korszak adózásának ismerete. Eckhart tanulmányának ez a gerincze. A rendkívüli adó neve collecta, a mely elnevezést azonban ezenkívül még minden más pénzben fizetendő tartozásra is alkalmaztak. Viszont a rendkívüli adóra a collecta néven kívül még a pensio, taxa, servitium, exactio, dica és talia neveket is használták. Érdekes, a mit Eckhart ennek az adónemnek az életbeléptetésére vonatkozólag összeállított. A mint II. Endre kényszerűségből ehhez az eszközhöz folyamodik, a kiváltságosak mindjárt fölveszik a küzdelmet, hogy szabadúljanak tőle. Rendkívüli adót szedetett a király a