Századok – 1909

Történeti irodalom - Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Ism. A–E. 425

TÖRTÉNETI IRODALOM. 433 Ez volt a hivatalos felfogás arra nézve, miképpen kell a felmerülő deficitet eltüntetni és érthető is, ha a közös érdek következtében a német birodalom és az örökös tartományok hozzájárúltak a magyarországi katonák eltartásához. Szerző itt ezt a kijelentést teszi : »hírré tették, hogy Magyarország katonáit fizetni sem bírja (VI. 1.)«. Megint kár, hogy nincsen megmondva, kik tették ezt hírré. Bevallom, hogy ismerek korábbi forrást is,1

de mivel akkor még nem vált a dolog annyira rendszerré, megelégszem az 1547 : XVII. t.-cz. ide iktatásával: »Azoknak az erősségeknek és váraknak, a melyeket nem kell lerombolni, és a melyekben nincs őrség, a szükséghez képest való megerősítésére és őrzésére szükséges a pénz- vagy seregbeli segítsége ő cs. és kir. Felségének és a német birodalmi fejedelmeknek, a mint az ő Felségéhez küldött lajstromból ez könynyen kiviláglik.« Azt hiszem, a magyar országgyűlés nem hozott volna ilyen végzést, ha ezt megbecstelenítőnek, vagy nem igaznak találta volna. Ehhez egészen hasonló Zrinyi véleménye a török áfiumból : »úgy vagyon, meg kell vallanunk, a török erejéhez képest mi csak nyomorúltak vagyunk«. Az 1715-iki országgyűlés felterjesztését föntebb láttuk. De ezt a segélyt a szerző olyannak tartja, a mi csak papiroson létezett (2G0. 1.). Esterházy Miklós 1641-iki előterjesztésében nyíltan megmondja, hogy még most is adóznak Magyarország czéljaira Stájerország, Karintlúa, Krajna és Ausztria, régente még Szilézia, Cseh- és Morvaország is ; és ő még keveseli is ezt a hozzájárulást.2

1711-re Csehország a magyarországi katonaság szükségleteire 500.000 frt-ot adott és ezt 1710 nyarán már el is költötték.3 Es még e mellett se volt soha elég a hadikincstár pénze. De ezt ismerik az osztrákok is. A cs. és kir. hadilevéltár által kiadott Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen egyenesen kimondja »ein stetes drückendes Bleigewicht, das den Operationen der kaiserlichen Heere anhaftete, war die immerwährende Finanznot«.4 A katonákat azért nem fizették, mert nem volt pénz. modalitate antehac laudabiliter practicata cum consensu ipsius quoque S. R. imperii ac aliorum Maiestatis vestrae sacr. regnorum et provinciarum ex aerario eiusdem Maiestatis vestrae administrando. Orsz. ltár. Az 1708— 1715-iki országgyűlés irományai. Fasc. 0. 1 Csodálatos, hogy ezek az acták kikerülték a szerző figyelmét, pedig a bécsi cs. és kir. házi, udv. és áll. ltárban megvannak e czímen : Mainzer Reichstagsacten. Fasc. 4a, 46, 4c, ezek az 1521—1524. évekre való töröksegélyt kérő követségek aktái a német birodalmi gyűlésen, továbbá u. o. Reichstagsacten, 1524. A. I. j. a. 1524-re vonatkozólag. 2 Esterházy Miklós Munkái 371. 1. (Űjabb nemzeti könyvtár I. folyam.) 3 Hadi levéltár. 1710. Exp. 4 I. köt. 44. 1.