Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - I. közl. 378

408 DR. "WERTNER MÓR. elleni hadjáratban, melyben különösen a stájer lembachi vár előtt tüntette ki magát ; 1271 julius 3-án még maróczai főispán ; 1272 augusztus 3-án országbíró és Varasdmegye főispánja ; 1273 végén megkapta a nádori hivatalt és az okityi főispánságot, mely két méltóságát 1274 szeptember 27-ig viselte. 1274 szeptember 30-tól deczember 2-ig szlavóniai bán 1275 január 29-én országbíró és zalai főispán ; 1275 áprilisában mint czímzetes bán Zalamegye főispánja; a mellett ugyanazon évi április 20-tól augusztus 11-ig még királynéi tárnokmester is. 1277 nyarán harmadszor nádor (és somogyi főispán), de már ugyanazon év november 18-án újra országbíró ; 1284 julius 28-án és október 18-án mint czímzetes bán Sárosmegye főispánja ; meghalt 1284 és 1285 között. Fia János 1292-ben Zalamegyében birtokos, 1295-ben Tomasina herczegnő pohárnokmestere és Yeszprémmegye főispánja, de ez fiutód hátrahagyása nélkül halt meg. Dénesnek egy leányáról van tudomásunk, ki a Buzád-Hahót nb. Alsólendvai Istvánhoz ment férjhez és e házasság révén az Alsólendvai Bánfi család ősanyja. 53. Subié Pál. 1285., 1300. t 1312. Fejér VII. 4, 154 szerint Subie Pál 1274 aug. 13-án helyettestengermelléki bán. 1283-ban czímzetes bán. Hogy ő 1285 jun. 16-án horvát bán és Bosznia ura lett volna, mint ezt Wenzel IX. 432 rubrumában olvassuk, nem áll, mert az illető okirat 131 l-re esik. 1285 április 15-én mint »bán« szerepel,2 ebből azonban bánságát közelebbről meg nem határozhatjuk ; 1289-ben valószínűleg csak czímzetes bán. 1300 aug. 11-én horvát bán.3 Családjának egyik kiváló tagja. Hatalma oly nagy volt, hogy mind III. András, mind a trónkövetelő Martell Károly arra törekedett, hogy őt a maga számára megnyerje. Utóbbinak sikerült is ez. Hogy mikor lett Bosznia ura, közelebbről meg nem határozható. Még 1311-ben »a horvátok bánja és Bosznia ura«-nak nevezi magát ; de ez csak czím lehetett, miután a báni méltóságot még életbenlétekor elsőszülött fiára ruházta át. Uralma alatt állott Klisza és Osztrovicza is. 1311-ben megválasztották őt a záraiak grófjukká. Meghalt 1312-ben. Neje bizonyos Ursa, kitől Mladen, Gergely, György és Pál nevű fiak születtek.4 • Wenzel XII. 90., 113., 114., 118., 119. 2 Wenzel IX. 438. 8 Wenzel V. 265. ' Lásd ezekről A délszláv uralkodók genealógiai története czímű munkám 255—258. 1.