Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - I. közl. 378

378 DR. "WERTNER MÓR. mint az »Ugra« latinizálása és a később oly gyakran előforduló >>Ugrin«-nak az előfutárja, melyről tudjuk, bogy helyes phonetika szerint »Ugrón<<-nak ejtendő.1 Miután már most Kálmánnak 1095. évi követőjét, Ugrát és az 1102. évi főurat, Ugurant vagy Ugront az 1105. évi Ugra bánnal bátran azonosíthatjuk, kérdés, hogy ez utóbbi mily származású volt. Tudjuk, hogy az Ugrón nevet későbbi időben különös előszeretettel az ősrégi és tekintélyes Csák nemzetség tagjai visel ték ; ha tehát szemügyre veszszük, hogy Kálmán bánja és országnagy ja kétségkívül valamely előkelő hazai családból származott, akkor nagyon is valószínűnek kell tartanunk, hogy azon Csák nb. Ugrón comessel azonos, kinek a Vértes hegységen állt monostorát 1146-ban említik,- és kitől többek között a Kisfaludy család származott. 2. Sergius. 1116. Az előbbi krónikái forrás előadja, hogy egy magyar királynak Sergius nevű comese Arbe elfoglalására indúlt ki, de szintén nagy kudarczot vallott. Ez esemény Pauler szerint 1116-ban ment végbe.3 Miután a forrás itt csak magyar comes-ről szól, e Sergiust csak némi fentartással lehet a bánok közé sorozni ; miután bizonyos Sergius 1107-ben nónai comes, a legnagyobb valószínűség arra mutat, hogy fennebbi Sergius tengermelléki bán volt, abból pedig, hogy II. István kíséretében, midőn az 1124-ben országos ügyek elintézésére Dalmácziába ment, Sergius comest is találjuk,4 biztossággal következtethetjük, hogy e Sergius magyar ember volt. 3. (Gutkeled nb.) Keled. 1116., 1117. Ugyanakkor midőn Sergius Arbe előtt oly szerencsétlenül járt,5 megtámadta a velenczei doge a zárai vár felmentésére indúlt magyar sereget, megverte junius 29-én a hánt és elfogott 1 V. ö. »Nemzetségi kutatások« cz. dolgozatommal a Turul 1C00. évf. 163. 1. 2 Wenzel : Árpádkori új okmánytár I. 58. 3 Lásd fennebbi mű I. 296. lapját. 4 Kukuljevié, Cod. diplom. II. 25. 5 V. ö. Pauler I. 297.