Századok – 1909

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Ki koholta a Sylvester-bullát? 361

KI KOHOLTA A SYLVESTER-BULL AT ? 375 pártja Tomkónak is a bosnyák ferenczrendűek között és többen akarták őt meghívni, hogy jöjjön és válaszsza székhelyűi Fojniczát.1 A dologból nem lett semmi és Tomkó Rómában halt meg a nélkül, hogy őseinek képzelt birtokát, Fojniczát látta volna ! Az a lelkiállapot, a melyben Tomkó 1635-ben volt, legalkalmasabb volt arra, hogy a mi régen megába szívott meggyőződése volt, most már, lia nem is szóvá, de legalább írássá váljék. Elkészíté tehát a Sylvester pápa nevére szóló bullát, mert ha sikerül azzal másokat elbódítani, akkor ő neki, a magyar királytól kinevezett püspöknek, joga van átvenni a boszniai egyházmegye kormányzását s olyan embernek, a ki már 4—5 hamis oklevelet gyártott, nem oly nehéz volt elkészíteni ezt az ötödiket vagy hatodikat. De egy volt a rettenetes bökkenő. Hogyan hozza azt nyilvánosságra ? ! A bosnyák és magyar királyok nevére hamisított levelekben olyan várakat ajándékozgat, a melyek akkor ellenség kezén voltak, az egész csak — hogy úgy mondjuk — szép elmélet vagy álom volt, s ha ki is derül a levelek hamis volta, ebből Tomkóra semmi kár, semmi büntetés nem származik. De egészen más volt egy koholt pápai bulla ! A >>decretum contra falsarios literarum apostolicarum« még teljes szigorúságában fennállott, sőt 1627-ben, tehát 7—8 évvel előbb, VIII. Orbán meg is újította. Nem csupán javadalomfosztás, hanem a degradatio, esetleg a máglyán való égetés szörnyű réme fenyegette azt a bűnöst, a ki az apostoli leveleket meghamisította, hát még azt, a ki egészen újat koholt és hozzá még az apostoli szék érdekeivel annyira ellenkezőt ! Ha ezt tudjuk, nagyon természetesnek találjuk, hogy Tomkó szépen hallgatott a Sylvester-bullával, nem nyomtatta azt ki, hanem nagy lopva odadugta egy világinak, egy régiségkedvelő tudósnak, Georgiceo Atanáznak iratai közé. Csakis Tomkó, a ki sebenicói kanonok és Verancsics Faustus dísz-szónoka volt és Verancsics Antal kéziratait használta, találhatta ki azt a mesét, hogy e bullát Verancsics Antal a traui levéltárban találta s biztos lehetett, hogy ebben az időben senki sem veszi észre, hogy hiszen Verancsics 1550-ben nem is járt Trauban és egyáltalában nem is volt >>Memorialis« nevű kézirata. A kakuktojás azután Georgiceo fészkében csakugyan kikelt, 1644-ben napvilágra jutott és Tomkónak sikerült a magyarokat {a rómaiakat nem, mert Rossi jogtudós már 1660-ban kétségbe vonta) több mint két századon át bolonddá tenni, Levákovichot, 1 U. o. 420.