Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

22 DR. TÁIiCZY KÁROLY. summa summarum 500 jó forintot kér egy új privilégium megszerzéseért. S bizony fáradságba került a régi czéhlevelek megszerzése is. Ezért mondja a timárczéhlevél egyik pontja, hogy »az ifjú mester ezen articulusinknak sok költséggel való megszerzéséért tartozzék letenni két forintokat«. (III. p.) A mi már most okleveleikből és Írásaikból levonható, azt a következőkben foglalhatom össze. Eredetüket a XV. századnál régebbre nem tehetjük, keletkezésük kérdésénél pedig semmi adatunk és semmi nyomunk sincs arra nézve, hogy vallásos és emberbaráti társulatokból alakultak volna át, mint a hogy ezt a magyarországi czéhek keletkezésére nézve Szádeczky felállítja.1 Mert hiszen privilégiumaiknál is mindjárt előtérbe lép az iparos-és mesterség-védelmi jelleg, s a jótékonyság gyakorlásából, a vallásosság cultusából, özvegyeik és árváik segítéséből ennyire nem következtethetünk. Ellenben az a viszony, melyben őket földesurukkal szemben ez oklevelek bemutatják, inkább azt a felfogást támogatja, hogy a magyarországi czéhek azon lcézmívesekből kerültek ki, kik az egyházi és világi földesurak udvarán, illetőleg városaikban vagy falvaikban mesterséget űztek, még pedig eleinte rendesen a földesurak jobbágyi szolgálatában.2 Ezért tapasztalhatjuk azután, hogy Munkács mindenkori urai megmegerősítik a csizmadiák és fazekasok kiváltságait ; ezért nyerik az ungváriak is privilégiumaikat a Homonnai Drugeth grófoktól 1576-ban (1821 nov. 19. átirat szerint), s ezért kapják mintegy harmadrészben földesuraiktól mindazok, a kiket Szádeczky értekezésében megemlít.3 Természetes azonban, hogy ez a viszony idővel meglazult,4 sőt majdan teljesen függetlenítették magukat, de hogy viszont ez lett volna az eredeti czéljuk, mint Körömi állítja, az nem valószínű, mert ilyen, földesúri hatalmukon csorbát ejtő jogokat sohasem adtak nekik, a mi nagyon érthető is.» Említett viszonyuk hozta magával azt is, hogy a város és haza védelméből, tűzoltásból kivették a részüket, egyszóval helyt álltak mindenütt, a hol közös érdekeik védelméről volt szó. A Ferencz-féle oklevél a katonai és közszolgálati dolgokban a munka kiosztását a czéhbe utalja, s e mellett határozottan kiköti, 1 Szádeczky i. h. 18. 1. 2 V. ö. Meltzl i. h. 636. 1. A fazekasok említett elsó oklevele ezt bizonyítja. » Szádeczky i. h. XX. 23. 1. 4 Pl. a tímároknál már csak az inas kötelességei között van megemlítve, hogy vármüre is menni tartozik, ha uruk parancsolja. Régi oki. X. p. » V. ö. Meltzl 638. 1.