Századok – 1909
Tárcza. - M. Tud. Akadémia ülései: - Békefi Remig értekezése a pécsi egyetemről (II. oszt. 1909. febr. 8.) 255
256 tárcza. tatnia. Ezért hozott ő maga is a pécsi egyetem fentartása érdekébe« nagy áldozatot. A pápa azért nem engedte meg Pécsett a theologiai facultas felállítását, mert egyrészről Párizsnak kedvezni akart, másrészről meg a katholikus vallás tanainak épségét Magyarországon úgy látta legjobban biztosítva, ha a magyarok is a párizsi egyetem theologiai facultását hallgatják. A pécsi egyetem tanárai közül egyet ismerünk, s ez Bolognai Bettina fia Galvano, a kit eddig röviden és helytelenül Bethini néven emlegettek. Ennek a Galvanónak Vilmos pécsi püspök a saját püspöki javadalmából évi háromszáz ezüst márkát, vagyis hatszáz aranyforintot, mai értékben hatezerkilenczszáz koronát, továbbá Ürög falut tizedjövedelmével, hetven aranyforint, vagyis nyolczszázöt korona értékben köti le ; s ezenfölül meg egy házat ad neki lakásúl. A krakkói egyetemen a legelőkelőbb tanszék tanára csak évi negyven márka fizetést kapott. Ez pedig egy nyolczadrészét sem teszi ki a Galvanóénak. A pécsi egyetem tanárai és tanulói mindazokat a kiváltságokat élvezték, melyek más egyetemeket megillettek. Ilyen volt a promoveáláson kívül a vámtól való mentesség, az egyetemi bíráskodás és a residentia-tartás kötelezettségének fölfüggesztése öt évre mind a tanárokra, mind a hallgatókra nézve. A pécsi egyetem fennállására nézve döntő bizonyíték Hunyadi Mátyás királynak 1465-iki oklevele. Ezt eddig hibás szövegben ismertük. Békefi most a vatikáni levéltárból beszerzett fényképi felvétel alapján megállapítja a helyes szöveget, a mely szerint Hunyadi Mátyás király II. Pál pápát 1465-ben arról értesíti, hogy Magyarországon nincs egyetem. Oláh Miklós, a ki pedig a pécsi püspök titkára és pécsi kanonok volt, Hungariájában egy szóval sem említi, hogy az ő korában a pécsi egyetem még fennállott. Croke, Angolország velenczei követének jelentése és Istvánfi Miklósnak puszta hallomáson alapuló nyilatkozata nem követelik, hogy Pécsett még a XVI. században is egyetemet lássunk. Az meg, hogy a mohácsi csatában 300 pécsi egyetemi hallgató is elesett, Timon Sámuelnek XVIII. századi találmánya, minden történeti alap nélkül. A Pécsett talált czímeres kövön nem a pécsi egyetem czímere van. Mert a czímerpajzs a XV. század közepe utáni időből, és pedig valószínűleg a XV. század végéről és a XVI. század elejéről való. Ekkor pedig már nem állott fenn a pécsi egyetem. A pécsi egyetemet eddig az egykori siklósi kaputól nyugatra, vagyis a régi püspökkert telkén, a mai postapalota helyén keresték. Legújabban a figyelem arra a telekre terelődött, a hol az említett czímeres követ találták. Békefi, Evlia Cselebi XVII. századi török utazó nyomán, a belső várban, a székesegyház körűi helyezi el a pécsi egyetemet. A müncheni kir. udvari és államkönyvtár egyik Zsigmond korabeli codexe a pécsi egyetemen készített szentbeszédeket tartalmaz. Ezek közül Békefi a magyar szentekről szólókat egész terjedelmükben, a többieknek
