Századok – 1909

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Az Apafiak sírboltja és hamvai - I. közl. 185

AZ APAFIAK SÍRBOLTJA ÉS HAMYAI. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — I. Előtanulmányok. Az erdélyi fejedelmek hamvaival a sors szeszélye mostohán, sőt kegyetlenül bánt. Itthon eltemetett fejedelmeink hamvai legnagyobbrészt elpusztultak, ép úgy mint a magyar királyoké. De míg ezekét ellenséges hadak szórták szét : az erdélyi fejedelmekét honfitársak gondatlansága (ha nem rosszakarata) pusztította el a gyulafehérvári székesegyház sírboltjában. Az Apafiak is minden valószínűség szerint a Hunyadiak, .Szapolyaiak, Báthoryak, Bocskay, Bethlen és Rákócziak sorsára jutnak, ha az erdélyi fejedelmi székesegyház sírboltját választották volna örök (?) nyugovó helyökűl. Ettől a balsorstól megóvta őket országuk balsorsa, mely a császári hadak által már megszállva tartott erdélyi főváros fejedelmi sírboltja helyett szerényebb : családi sírboltba temetkezésre késztette őket. A Becse-Gergely nemzetségből eredt Apafi családnak egyik legrégibb birtoka volt Almakerék, a Nagyküküllő egyik mellékvölgyében, régen Alsófehér, ma Nagyküküllő vármegyében, a régi Ebesfalvától (ma Erzsébetvárostól) vagy tíz kilométernyire, dél felé. I. Apa már bírta a XIII, század derekán, a szomszédos völgyekben lévő falvakkal (összesen hattal) együtt, melyek között Keresd volt a legjelentékenyebb Almakerék után.1 A XIV. század derekán Apának unokái, az akkori földesurak díszes templomot építtettek kuriájok tágas parkjának a szélin, a falu felett emelkedő dombélen. A faragott kőoszlopokkal ékesített gothikus portálé jelenleg be van falazva, de így is kitűnik művészi idomaival. A tágas templom szentélye remek 1 Karácsonyi János : Magyar nemzetségek I. k. 219. I. SZÁZADOK. 11)09. III. FÜZET. 13