Századok – 1909

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762–64-ben. Ism. Gálos Rezső 156

TÖRTÉNETI IRODALOM. 163 Még egy érdekes részlet van Szádeczky könyvében : a kiván-. dorlásról szóló befejezés. Már 1763 tavaszán feltűnő a csíkiak kivándorlása s a királyné azontúl is hiába próbálja e mozgalmat megakadályozni. 1765-ben pedig már egy kivándorló katona visszatérvén, hosszabb vizsgálat alá vettetett, de ennek kihall­gatása, valamint a fent említett Lázár Imre öcscsének, Lázár. Istvánnak adatai is kevés reményt nyújtottak ahhoz, hogy a nép visszatér. A moldvai vajda nem sokat zaklatta őket adóért. Alig is jött vissza belőlük valami. A székely határőrség jól bevált. Tegyük hozzá a magunk részéről : sokkal jobban, mint a jóval korábban szervezett dél­vidéki határőrség. Moldvában és Bukovinában továbbra is megmaradt a magyar­ság s csak a legújabb, Szádeczkytől megindított mozgalmak térítettek vissza sok csángó-székelyt 1882—1883-ban, mikor is Székelykevén telepítették le őket. (Szádeczky könyvében 5—7 lk.) Eddig Szádeczky könyve. A második rész az okirattár. Ez nem kevesebb, mint 213 oklevelet közöl 1761-től 1766-ig terjedő időközből. Időbeli sorrendben adja valamennyi írást, a mely összefügg a határőrség szervezésével, részben betűhíven közölve, részben csak kivonatolva. Ez okiratok támogatják a leghitele­sebben Szádeczky előadását. A legbecsesebb közöttük a 39. számú »Deductio Genuina« cz., a melyet Csík, Gyergyó és Háromszék memorandumként nyújtott be Mária Teréziához (314—339. lk.) s a mely az eddigi történetíróknak is egyik főforrása volt. A többi okirat is nemcsak a királyné rendelkezéseit s a gubernium intéz­kedéseit tartalmazza, hanem a vármegyei határozatokra is épp úgy kiterjed, mint a nép körében tapasztalható mozgalmak írott emlékeire. Nem kevéssé érdekes azután még a 183. sz., a mely a székely határőrség rendtartásának 66 pontját közli Halmágyi Protocollum-ának bejegyzéséből. A 211. sz. az öt székely határ­ezredről számol be, 1773-ban. Ezután következik az a rész, a mely Szádeczky könyvének első csirája, kiadatásának kezdete volt : Halmágyi jegyzőkönyve, az a rész, a melynek a naplójából hiányzó részt pótolnia kellene. Sajnos, e jegyzőkönyv nem pótléka, nem kiegészítő részlete a naplónak, csupán magyarázata annak, hogy miért nem vezetett Halmágyi egy darabig naplót. A jegyzőkönyv legérdekesebb része, a mennyire átfuthattunk rajta, az első, a mely a széke­lyek eredetéről s különösen a székelyek privilégiumairól szolgál itt-ott meglepően becses föl jegyzésekkel. Megjegyzésre méltó, hogy e jegyzőkönyv is azt írja róluk, hogy : Siculi sunt e tribus Transsylvaniae nationibus antiquissimi, quos Verbőczi seribit esse omnes nobiles privilegiatos. A további részek voltak Szá­ll*

Next

/
Thumbnails
Contents