Századok – 1909

Értekezések - SZTRIPSZKY HIADOR: A magyar vezényszó történetéhez - I. közl. 129

A MAGYAR VEZÉNYSZÓ TÖRTÉNETÉHEZ. 141 27. Csővel egészen mélyen siilyeszteni a fegyvert. Sokáig maradt meg még azután is az a szokás, hogy temetéskor, az elföldelés előtt a katona sírjába a sírnál köröskörül fölállított bajtársai vaktöltéssel belelőttek. 29. Szíjas bőrdarabbal körülburkolni a kovás puska serpenyőjét. 37—39. A farmatring magyarázata némi dolgot ád. Nyelvtör téneti és egyéb szótáraink, valamint Nagy Géza munkája csak lovas ságnál használt lószerszámot ismernek farmatring név alatt ; azt a hurokba végződő szíjat t. i., a mely a ló gerinczén végighúzódva farka a lászolgál, s arra való, hogy a nyerget az előre csúszásban meg akadályozza. Ma farkallónak mondják. Ámde ezek a vezényszók mind gyalogságra vonatkoznak : mi volt hát az a gyalogsági far rnatring ? Annyi bizonyos, hogy szíj volt és hogy hátúi, a faruk fölött hord ták a katonák (Vegyétek elől a farmatringot !), akár manapság a kalotaszegi magyar legények a dísznek szolgáló farszijut. A 37. vezény szóhoz adott utasítás szerint kézben kellett tartani a fegyvert, a míg a farmatring előre csusztatódik és a 38. szerint vállra vetődik, a végén pedig ismét kézben kell tartani azt (39.), a míg a farmatring hátrafelé eltevődik. Ez nyilván arra vall, hogy a farmatring a fegyverrel van valami összefüggésben. Milyenben ? Tudjuk, hogy hordószíja az akkori Hintáknak nem volt. Hogy tehát hosszasabb menetelés közben ne legyen alkalmatlan annak folyton a kézben való tartása, a fegyvert a farmatringgal nyakukba, illetőleg hátukra kötözték tusájánál fogva, csövével lefelé. Egykori képeken ismeretes a fegyverét hátán ilyen módon hordozó hajdú, meg kurucz. A farmatring tehát adhoc fegyverszíj, fegyverzsinór volt. 41. Klid = Glied, a. m. sor. 43. Sasérozni (change) a. m. változtatni, helyébe lépni a lövés után. A lövés u. i. soronként történt ; a kik lőttek, hátra mentek tölteni. 48. Platony szerint tüzelni, a. m. kis osztagokban, 3—4 ember egyszerre. Bár a kovás fegyverek akkori világában a sűrű csütörtökmondás mellett nem sok haszna lehetett, s így ez nem össztűz volt. Maga a szó a franczia pelotonból származik (a szakasz kisded része, a mai raj elődje), a melyből az e hang úgy esett ki hangzás közben, mint a hogy a peluche-bői plüs lett a magyar ember ajakán. Egyébként a mai romániai katonaságnál is a szakasz megjelölésére a ploton szó szolgál. 51. Contramasérozás a. m. csapatoknak egymással párhuzamosan, de ellenkező irányban való menetelése. Franczia szó. 54. Flank a. m. oldalvéd. Ma így lenne : (Oldalmenet jobbra.) Minden szakaszban jobbra kanyarodj, vagy pedig : jobbra fejlődni.