Századok – 1909

Értekezések - ÉBLE GÁBOR: A debrő-parádi hitbizományi uradalom története 115

A DEBRŐ-PARÁDI HITBIZOMÁNYI URADALOM TÖRTÉNETE. Debrő vára és a hozzátartozó birtokok Heves vármegyében a XV. század elején Zsigmond király kincstárnokának, az Aba nemzetségbeli Debrői Istvánnak tulajdonában voltak, a ki azokat nápolyi László trónkövetelő érdekében kifejtett pártoskodása miatt, egyéb birtokaival együtt, 1411-ben elvesztette.1 1438-ban Albert király Debrő várát a hozzátartozó Debrő, Tótfalu és Kál helységekkel és Csal pusztával együtt néhai Rozgonyi László fiainak adományozta.2 özvegy Rozgonyi Lászlóné Kanizsay Györgyhöz menvén férjhez, az 1493-iki osztálykor a debrői uradalom ura Kanizsay György lett, a kit a Debrő, Csal, Tótfalu, Kál, Jánosi, Gyöngyös, Bene és Halász falvakban levő birtokrészekbe be is iktattak.3 Azonban Kanizsay György horvát bán 1497-ben elcserélte e birtokait Bélteki Drágfy Bertalannal, Erdélyország vajdájával, ennek pozsegavármegyei Vasmegyericze várbirtokával.4 Drágfy János országbírónak Drugeth Katalintól született Zsófia leányát Perényi János vette feleségül. így került a debrői uradalom a Perényiek kezébe. 1518-ban Perényi János eladja önodot és Debrőt második nejének, Kanizsay Dorottyának, első nejétől" származott gyermekei beleegyezésével.6 1537-ben Debrőt Gúthi Országh László Nógrád és Heves vármegye főispánja kapta Ferdinánd királytól.6

Ennek fia, Kristóf országbíró, 1567. október 9-én meghalt és a Gúthi Országh -családot fiúágon sírba vitte. Ekkor Debrő a fiscus kezére került. 1 Katona, História crit. Hung. Tom. IV., ord. XI. 563. és Szirmay, C. Zemplén notit. top. 136., 160., 195. s fíróf Khuen-Héderváry levéltár. Faso. 10. Nr. 263. » U. o. Fasc. 10. Nr. 271., 273. * U. o. Fasc. 10. Nr. 237. 6 U. o. Fasc. 10. Nr. 280. « U, o. Fasc. 10. Nr. 282. 8*