Századok – 1909

Tárcza. - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos - 88

TÁRCZA. 81) V. ö. Magdolna fóherczegnó boldoggá avatása. Alkotmány 1906. jan. 12. (Magdolna 1590-ben halt meg mint apácza.) A Zichy grófok és az egyház. Alkotmány 1906. jan. 28. Déryné. Bayer J. nyomán : Budap. Hirl. 1906. márcz. 17. Az első magyar artisták. Az Ország 1906. jan. 11. Az első magyar tarka színpad igazgatója Szabó József és Havi Mihály voltak, a kik 1845 és a követk. években bejárták fél Európát és társulataikkal Londonig jutottak. Petőfi Sándor és Prielle Kornélia levelezése. Magy. Hirl. 1906. febr. 24. Kiss Ernő szavai Prielle Kornéliához (1849.). Az 1906. febr. 27. és 28. lapokban. (Somló Sándor beszéde.) Az első színházi műtaps (Claque) a Nemzeti Színházban. Budap. Hirl. 1906. febr. 28. Carl Henriette énekesnő 1842 telén történt fellépése alkalmával (A fekete dominóban) említik a hírlapok legelőször a claque-ot. Udvari báli élet Budán (1792.). Gr. Vay Sándor. Pesti Hirl. 1906. febr. 4. .4 Komlókert színészei és az 1861. jid. 14-iki előadás. Bakonyiné Balogh Etelka. Budap. Hirl. 1906. ápril 8. Magyar tánczok. Porzó. Pester Lloyd 1906. jan. 28. A magyar táncznyelv. Réthi Prikkel Márián. Magyar Nyelv 1906. jan. füzet és Budapesti Hirl. 1906. jan. 27. A pesti farsang múltjából. »Tudós Pál« nyomán (Gaál György). Budap. Hirl. 1906. jan. 24. Báró Vay Lénárd. A régi jó világból. Aranyi Lipót. Az Újság 1905. decz. 24. A népoktatás története. Békefi Remigtöl. ismertette : Budap. Hirl. 1906. jun. 2. ; Alkotmány jun. 6. (Görcsöni). Èedinger (Jakab János) Magyarországon (és Comenius Amos). Körösi Henrik. 1905. okt. 7. Schwartner Márton és a statisztika a XVIII. század fordulópontján. Márki Hugó. Közgazdasági Szemle 1904. és 1905. 1. és 2. füz. V. ö. Akad. Értés. 1905. 71. és 138. 1. Magyar félreismert és nem méltatott feltalálók. Hankó Vilmos. Magyarország 1906. máj. 1. B. Kempelen. Die Kempelen'sche Schreibmaschine. N. P. Journ. 12. Juni 1906. (Dankschreiben d. erblindeten Th. Paradeis, Schützling d. Kaiserin Maria Theresia.) Kelengye, moring és eljegyzési szokások a hajdani Pesten. Vasárnapi Újság 1905. 867. s k. 1. A magyar bajusz. Herman Ottó. Budap. Hirl. 1906. jan. 25. (a »Magyar Nyelv« nyomán). A régi magyar kert (XVI—XVII. század). Takáts Sándor. Budap. Hirl. 1906. márcz. 28. és április 4. Szól nevezetesen Nádasdy Tamásné sárvári, Zrinyi Hona és Apafi Mihály kertjeiről, első sorban a huszti kertről. Régi magyar gyümölcs. Takáts Sándor. Budap. Hirl. 1905. okt. 19. Régi szüret a Hegyalján. Az Ethnographiában és Magyar Hírlapban. 1906. febr. 8. Látó. (XVI. és XVII. századbeli oklevelekben a m. vásárbíró, árúvizsgáló.) Takács Sándor. Magyar Nyelv 1905. 8. füzet. Pozsonyban péld. 2 látó (vám) volt, a száraz látó a hegyek alján (ma is »száraz vám«) és a vizi látó (a Dunánál). A vesző és a holya. Takáts Sándor. Budap. Hirl. 1906. jun. 24. (A vesző = virga = mérő pálcza ; a jobbágytelkek adózása. A holya a felvidéki ménesek számára lefoglalt rét, puszta sík mező.