Századok – 1908

Tárcza - Hazai hirlapok repertoriuma (Mangold Lajos) - 943

TÁRCZA. 943 megnyitó beszédében mélyrehatóan fejtegette a társulat hivatását s kimutatta azt a munkakört, melyben mozognia kell. A közgyűlésnek érdekes tárgya volt Király Pál erzsébetvárosi állami főgymnasiumi tanár előadása M. Ulpius Traianus római diadaloszlopának Hunyad-megyei vonatkozásairól. A rég letűnt Dacia provincia történeti múltját kutató tudós előadását diapositiv képek kisérték s tették vonzóbbá a hallgatóság számára. Az előadás a társulat XIX-ik Évkönyvében fog napvilágot látni. A társulati tisztviselők jelentései során a muzeum-igazgató egyebek közt azon kutatásokról számolt be, melyek a mult év őszén Várhelyen, Marcus Ulpius Traianus egykori castrumán folytak. — A Magyar Numizmatikai Társulat állandó kiállítása, melyet magyar érem-művészek műveiből rendezett, a mult november-hó 26-án nyilt meg. A kiállítás e naptól kezdve a társulat helyiségében (IV. Kaplony-u. 7. II. 13.) a közönség számára minden hétfőn, csütörtökön és szombaton d. u. 5—7 óráig, a társulat tagjai számára pedig naponta nyitva áll s díjtalanul tekinthető meg. — Helynév-magyarázatokkal foglalkozik egy lelkes magyar tudománykedvelő, a ki hivatásánál fogva sok időt töltött Olaszországban, különösen Rómában, s az olaszföldi helynevekről ily czímű könyvecskét írt : Dizionario etimologico-storico delle antichissime cose di Roma. (Anonimo forestiere. Roma, 1908.) A műben sok olasz földrajzi és egyéb tulajdonnév van magyarázva ; pl. Adria, Albalonga, Apennini, Ascanius, Atys, Cincinnatus, Cures, Italia, Latinus, Latium, Lituus, Lupus, Marcus, Menenius, Mettius, Padus, Pales stb. Ha e magyarázatok nem szláv, hanem a szlávsággal rokon veneto-illyr nyelvi alapra volnának fektetve, tehát úgy, mint az Kretschmer Pál Einleitung cz. művében van, akkor egyikről-másikról talán mint sikerült magyarázatról számolhatnánk be olvasóinknak. (— ch.) HAZAI HÍRLAPOK REPERTÓRIUMA. 1905. junius — 1906. junius. A SZABADSÁGHARCZ KORA, 1848/49. Az új év 1848-ban. Egressy Ákos : Pályám emléke. Magyar Hirlap, 1906. jan. 1. A márcziusi 12 pont ősei. Déri Gyula. Magyarország, 1906. márcz. 15. Egykorú tudósítások 1848 márcz. 15-ikéről. Yahot Imre Pesti Hírlapja nyomán. Jókai Mór és Nádaskay Lajos egykorú vezérezikkei. Magyarország, 1906. márcz. 15. Egy szemtanú a márczius 15-iki eseményekről. Budapesti Hirlap, 1906. márcz. 7. (Maly István 80 éves örmény orvos elbeszélése.)