Századok – 1908
Történeti irodalom - Az Alsófehér-megyei történelmi; régészeti és természettudományi egylet tizennegyedik Évkönyve. Ism. Téglás Gábor 932
TÖRTÉNETI IRODALOM. 933 Erdély-szerte kimutatható sok jövevény s különösen havasalföldi oláh, görög (örmény), szemény, német lakosságnak, a nemesség és régibb oláh jobbágyok, zsellérek mellé történt telepedése. Cserni Béla szerencsés vala dr. Balázs Endre theologiai igazgató közreműködésével Bethlen Gábor vízvezetékére is ráakadni. Bethlen fejedelem a rómaiak egyik vízvezetékét újíttatá meg. A rómaiak ugyanis a város északi részében levő Mexikó vagy Újvilág nevű püspöki uradalomban máig használható három bő forráson kivűl az északnyugati részen, valamint a délnyugati határon az u. n. Királykút vizét szintén felhasználták. Az utóbbinak 238—244 közt, Gordianus kormányéveiben Apollo rendeletére történt renovatióját felirat is (Corpus Inscr. Lat. III. 999. sz.) hirdeti. A legkiadóbb forrás a nyugatra eső 780 m. MammMí-hegyalji Tolvaj-kútból a Plateau nevű legelőn látható vízgyűjtőbe vezetett s onnan Apulumba szétosztott vezeték. Ezt használta fel Bethlen Gábor is a Szalárdi János siralmas krónikájában (1634—1666) említett vízvezetékre, mely >>a szőllőhegyeken által csőkön a föld alatt igen szép, bő forrásvizet vitetett volt be, mely elsőben a konyhaudvarban a megírt tornyok (székesegyház) ellenében öntötte be szép bőséggel magát, onnét pedig a templom oldala mellett... a város belső piaczára deriválódott. . . a Í9j°dolrni iet.állóV udvarára bemenő alsó катэи előtt, nem messze az öreg templom falánál öntődött ki« . . . Cserni a csövezet egész hosszú szakaszait épségben találta ásatásainál és sikerült fényképeivel is megörökíté azokat. Ugyancsak Cserni számol be az Apulum romjain 1904 novemberétől 1907 szeptemberéig végzett ásatásokról, alaprajzzal és fényképekkel tüntetvén fel a munkálatok menetét. A férfi és női fürdőnek már csupán keleti és nyugati része ismeretlen s egy nagyobb arénaszerű ívezetes építménynek is nyomait találták. A leletekből Epona gall istenség oltára fontos C. Julius Castianustól, ki 217-ben a három Dacia legátus Augusti fro praetore tisztét viselte és Caracalla megöletése után Macrinus által mozdíttatott el. A csász. és kir. hidász-zászlóalj parancsnokságának előzékenységéből a zászlóalj gyakorlóterén maguk a katonák folytatták Cserni vezetése alatt a kutatást. Magánépítkezés nyomai mutatkoztak errefelé most is. A Kutyamái nevű szőllőhegyen a római temetőt is megtalálta Cserni. Avéd Jákó ny. gymn. igazgató Adatok Gyulafehérvár esőviszonyaihoz czím alatt szakszerű észleleteit közli az 1875—1901 negyedszázadról. A tartalmas és gazdagon illusztrált Évkönyvet az 1905—1906 évekről szóló titkári jelentések s egyéb hivatalos közlemények fejezik be Téglás Gábor.
