Századok – 1908

Értekezések - KARÁCSON IMRE: Sátorozó áják 919

SÁTOROZÓ RÍJÁK. 923 legyenek. E végett a mostani jenei béghez, a hatalmas és magas méltóságú Húszéin pasa ő nagyságához s Gyula és Világos kádijaihoz engedelmességet kívánó magas parancsa érkezett, melyben meghagyja, hogy a már említett hídnak és palánkának mind a két oldalára letelepítendő négyszáz család rájának lakóhely, szérűskert udvar, kert, és valamennyi számára elegendő nagyságú föld világosan kijeleltessék, meghatároltassék és írásba foglaltassák.« Ez egyező bevezetés után az egyik okirat pontosan leírja, hogy az aradi palánka temesvári kapuján kivűl minő birtokot jeleltek ki a letelepülő sátoros ráják számára ; a másik okirat pedig a jenei kapun kivűl kijelölt birtokot írja le részletesen. Mindegyik okirat az 1071 évi Dsemádi-ül-evvel hónap közepén kelt, vagyis időszámításunk szerint 1661 január-hó második felében. Az okiratokat alájegyezték Hamza bég ibn Bekir jenei mirliva, Ata bég ibn Ibráhim gyulai mir-liva, Mehemed aga ibn Szulejmán a temesvári janicsárok szerdárja, Mehemed aga ibn Redseb a jenei csausok ketkhudája, Elhádsi Kenaán aga temesvári mir-alaj s még néhány tanu. Ezek az adatok, melyek a sátorozó rájákról, mint külön néposztályról tesznek említést, egyúttal azt is mutatják, hogy a XVII-ik század második felében meglehetősen nagy lehetett a számuk az: alföldön. KARÁCSON IMRE.