Századok – 1908

Értekezések - PÓR ANTAL: Adatok Della Pusterla Vilmos pozsonyi prépost életéhez 905

ADATOK DELLA PUSTERLA VILMOS POZSONYI PRÉPOST ÉLETÉHEZ. F'07 egyházhoz híven tartottak, soha az egyház ellenségeihez nem szegődtek, de megvetették őket és harczoltak ellenök, mint a hit bajnokai. Fölteszi és reményli Nagy Lajostól is, ama dicső magyar királyok utódától, hogy elődei példáját követni fogja. Azután folytatja : bizonyosan hírével van a magyar királynak is, a mi az egész világon köztudomású, hogy Bajor Lajost, kit egykoron római királynak megválasztának, az Isten, az egyház és a hit ellen elkövetett súlyos kihágásai miatt többszörösen kiközösítették, minden méltóságaitól és javaitól megfosztották, eretnekségeért és a hittől való eltántorodásáért elitélték. О a hitetlen azonban mindezzel nem törődik és közönyösen, sőt konokúl megmarad a fertőben, melyben elsiilyedt. Mindazonáltal úgy hallja a pápa, bátor hinni nem akarja, hogy Lajos király öcscse István, a Bajor Lajos egyik leányát feleségül szándékozik venni és a magyar királyok fényes nemzetségét az eretnekkel, a kiátkozottal kötendő szövetség által meggyalázni nem restelkedik. Búzgón kéri és inti tehát Nagy Lajos királyt, hogy míg a Bajor meg nem tér, ily mocskot ne engedjen ejteni a magyar királyi család fényén.1

) Kitetszik VI. Kelemen pápa ijedelme a szövetkezettől, melynek élén Bajor Lajos állott, azon leveléből is, melyet a magyar főpapokhoz intézett, fölhíván őket, hogy az imákat, melyeket egykoron XXII. János pápa rendelt, újra mondassák el, hozzá adván az egyház gyönyörű könyörgését a békeért, mely így kez') Theiner : Hung. I. 694. dd. Avignon, 1345. okt. 18. — Mellékesen megjegyzem nem azt, hogy István herczeg mégis feleségül vette, és pedig VI. Kelemen pápa 1350 aug. 31-én kelt dispensatiójával (Tört. Tár, 1894. 27. 79. reg.) Bajor Lajos leányát, minthogy ez köztudomású, hanem megemlítem azt, hogy míg Nagy Lajos sógornőjét, István feleségét, a néhai Lajos császár leányát még 1352-ben is .4rená-nak mondja (Anjoukori Okmt. V. 576.), a későbbi oklevelek, sót saját levelei is (pl. Tkalíic Monum. civ. Zagrab. I. 219.) Margit-пак nevezik őt. Kezdetben azt hivém, hogy itt névcsere történt, de most úgy látszik nekem, hogy személycsere forog fen. Bajor Lajosnak ugyanis volt Erzsébet és Anna nevű leánya is, mindkettő a második feleségétől Margittól, Vilmos hollandiai gróf leányától, kivel 1324-ben kelt össze. Margit az első gyermek e házasságból, 1325 előtt aligha született, 1345-ben még hajadon vala ; Anna, a másodszülött gyermek, ki talán két évvel később született, 1339-ben kelt egybe János alsóbajor herczeggel, ez azonban 1340 decz. 20-án már nem élt. (Olv. a bajor Wittelsbachok leszármazási tábláját. Riezler : Gesch. Baierns, III. köt.) — István herczeg 1332 aug. 20-án született (Chron. Budense, 251. 1. Podhradczky kiadása), tehát mind a két bajor leánynál fiatalabb volt. Természetesebbnek látszik tehát, hogy a nálánál idősb leányok közül a fiatalabbikat szánták neki, s ezért nevezi Nagy Lajos király sógornőjét Annának. Hogyan eshetett mégis, hogy az idősb Margitot vette el ? megfejteni nem tudom. Minthogy Anna 1361 jun. 3-án halt meg, a halál e személycserének oka nem lehetett.