Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

882 IIÓMAN BÁLINT. a régi fővezéré, míg a gyulát a fejedelemnek tartja.1

) A hatáskörök elválasztottságát leginkább kiemelték gróf Kuun Géza és Timon. Amaz a kazár mintát tartva szeme előtt, fejtegeti azt, -) míg Timon felismeri, hogy a kende fővezér volt s utóbb az ő méltóságából fejlődött a fejedelmi hatalom.3) Nem látja azonban az arab írók szövegében a hatásköri elválasztottságot kifejezettnek, pedig azok is világosan mondják, hogy a kende hadba vezeti népét, a gyula pedig kormányozza s csak tanácsokat ad háború és béke ügyében. — Leghelyesebben Ítélte meg a két méltóság viszonyát Pauler, ki értelmezésünkhöz hasonlóan a gyulát az idősb, bölcs törzsfők közül választott bírónak, a nemzet tulajdonképeni fejének tartja, a kendét pedig az ő helyettesének, ki főleg harcz idején vezet az öreg gyula helyett.4) Téved, mikor a kendét a gyula helyettesének nézi s mikor azt a horkával azonosítja. Az arab-perzsa írók leírásában megismerjük a magyarok hét törzsét nemzetté kapcsoló választott fővezéri és bírói méltóságot, mely méltóságokból utóbb a fejlődés folyamán az örökös fejedelemség és mellette a bírói hatalom kialakult. Egyidőben a fejedelemség alakításával valószínűleg a gyula és horka méltósága is örökössé vált ; legalább a későbbi adatok arra mutatnak, hogy a mai hazánkban való letelepedés után e méltóságok egy család kezében voltak.5

) Árpád halála után közvetlen utódai, habár a fejedelmi méltóságot viselték is, igazi monarchikus hatalom gyakorlására képtelenek voltak s uralkodásuk ideje alatt a régi méltóságok viselői ismét jelentősebb szerephez jutnak. A gyulák szinte külön állammá teszik birtokukat, úgy hogy Szent Istvánnak nagy küzdelmébe kerül annak beolvasztása országába, Bulcs horka pedig jóformán az egyedüli férfiú nemzetünk történetében Árpádtól Géza fejedelem koráig, kinek nagyobb képességeiről forrásainkból értesítést nyerhetünk. Mint hadvezér, diplomata, s hihetjük, mint bíró is, kiváló szerepre hivatott egyéniség volt. Megkisérlettiik az arab-perzsa tudósításokban foglalt állami szervezetnek a Konstantinusnál leirottal való megegyeztetését új 1) Illés József : A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor. (Árpád és az Árpádok, 1908. 49. 1.) 2) Fajunk lebediai és etelközi mívelődése. Kolozsvár, 1903. 6—9. 11. s) Timon Ákos : Magvar alkotmány és jogtörténet. Harmadik kiadás. Budapest, 1906. 38. és 56~. 1. *) Pauler Oyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 19. I. 5) Bulcs horkának az apja is az volt, mint Konstantinusból tudjuk, a Gyula pedig, mint személynév, hagyományunkban apa, fiu és unoka nevében szerepel.