Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

868 HÓMAN' BÁLINT. tartózkodásának idején — Konstantinus is.1

) Tartományuk kiterjedt volt. Gardézi szerint 30 napi járóföld széltében-hosszában, elnyúlt a Kámáig s a Volgáig. Északi szomszédaik a kipcsakok, keletre a kunok, délnyugatra a kazárok földje határos lakhelyükkel, míg nyugatra a bolgárok voltak szomszédaik és az ezektől délre lakó kazár fenhatóság alatt levő burtaszok.2) A bolgárok tartománya a Volga mentén terült el, melytől nevüket is kapták, még pedig ez időben országuk nagy része a Volga jobb-partján volt ; ott, hol a folyó irányt változtatva délnek fordul, szemben a Káma torkolatával, lenyúlt egészen a Donig és határt alkotott a kazár és szláv tartomány közt.3

) Észak felé kiterjedt a Volga bal-partjára is. Délre a bolgároktól, három napi járásra tőlük, szintén a Volga középső folyása mentén, volt a burtaszok országa, kik a kazár kán fenhatósága alá tartoztak ; a kazároktól 15 napi járóföld választotta el őket s folytonos háborúskodásban éltek a bolgárokkal és besenyőkkel, a kazárok örökös ellenségeivel.4) A burtasz tartománytól délre a Volga torkolatánál laktak a kazárok, kiknek birodalma a Volga, Kaukázus és Don határolta vidéken terült el. Ezeket a tőlük északkeletre lakó besenyőktől >>A besenyők kezdetben az Atel és Geékh folyónál laktak.« M. H. K. 115. 1. Mar quart az arab leírás alapján az Aral-tó és Jajk (Ural) közé helyezi őket. Id. m. XXXIII. 1. — Maga ez adat, hogy a besenyők a Volgán túl laknak, kizárj» annak lehetőségét, mintha a magyarok ugyanez időben Etelközben laktak volna, mert ekkor — mint a görögöktől tudjuk — a besenyők már a Don és Dneper közén tanyáztak. 2) Gardézi a kunokat nem említi (M. H. K. 151. 1.), de szól róluk Al-Belcri ( Vámbéry Armin id. m. 100. 1.) és Konstantinus (M. H. К. 115. 1.) ; amaz ghuz, emez úz néven ismeri őket. A bolgárok szomszédsága kitűnik a későbbi szövegből, mikor azok tartományának fekvéséről szólnak, maga a besenyőkről írt rész szlávokat említ a besenyők szomszédaiúl. Ezt az eredeti leírásba tett betoldásnak kell tartanunk, valószínűleg а X. századbeli Dsajháni tollából, ki azonosnak tartotta a bolgárt és szlávot, mint ezt Ihn Fadhlan és Jakut nál is látjuk (M. H. K. 201. 1. 1. jegyzet), kik, mivel a szlávokat már orosz néven ismerik, a volgai bolgárt tartják a régibb irók említette szlávoknak. Hogy mindamellett mégis külön szólnak a szlávok s bolgárokról, mutatja, hogy ők csupán másolói a régebbi Íróknak. A burtaszok szomszédságát külön nem említik, mert ezeket a kazár birodalomhoz tartozóknak veszik, mint függő népet. A kazár szomszédságot említi Konstantinus is Ma£ápoi néven, kik alatt nem kereshetünk magyarokat, csupán a XaCápoi-ból keletkezett tollhibát láthatunk benne. 8) M. H. K. 163. 1. A bolgárföld e helyzete mutatja, hogy a szláv -besenyő szomszédság későbbi szövegrontás. Hol érintkeztek volna, mikor közben volt a bolgár és burtasz tartomány. A későbbi szöveg világosan megmondja, hogy a szlávok lakta föld a Dneper vidékén kezdődik s Kiov mindjárt ott van a határnál. (M. H. K. 174. 1.) «) M. H. K. 158—161. és 164—165. 11.