Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

866 HÓMAN' BÁLINT. Tudósaink e kérdésről eltérő véleményben vannak. Az arabperzsa tudósítás etelközi eredetét vitatok — más apróbb érvek mellett — főképen arra alapítják véleményüket, hogy ezek a keleti írók a magyarok fökirályáról szólnak, holott Konstantinusból világosan kitűnik, hogy a hét magyar törzsnek az Etelközben választott Árpád előtt nem volt közös fejedelme ; így az ez íróknál leírt monarchikus szervezet csupán a magyarok etelközi tartózkodása idején állhatott fen. Másik érvük a besenyők és bolgárok említése a magyarok szomszédságában. »Mivel a Volga melléki bolgár és a Volga-Urai közén lakó besenyő közti helyzetben a történelem egy időpontban sem ismeri a magyarokat«, e leirás, mely a magyar földet besenyők s bolgárok közé helyezi, szerintük csupán az etelközi hazára vonatkozhatik, hol tényleg besenyők és bolgárok közt laktak őseink.1) Mások lebediai eredetűnek tartják az arab értesítést,2

) de nehézséget okoz a keleti írók említette geographiai elhelyezkedés és a fökirály említése. A besenyő-bolgár szomszédságot eléggé fantasztikusan úgy oldják meg, hogy a magyarok egyik törzsét északkeletre, a Don forrásvidéke felé helyezik, hol egy kissé erőltetett magyarázattal a bolgárok és besenyők közé szorultaknak vehetjük őket, habárvalósággal ilyea helyzetben vagy a bolgárok és burtaszok, vagy ez utóbbiak és a besenyők közt tanyáztak volna az arabok földrajza szerint.3

) A főkirályról szóló értesítés Botkát, majd gr. Kuunt arra a feltevésre vezette, hogy a magyarok-J) E nézetet vallja Hunfalvy Pál : Magyarország ethnographiája. Budapest, 1876. 202.1. Salamon Ferencz : A magyar haditörténethez. Budapest, 1877. 39—40.1. Vámbéry Ármin : A magyarok eredete. Budapest, 1882. 136. 1. Marczali Henrik : Á vezérek kora. Budapest, 1895. 24. 1. Thúry : A magyarok eredete stb Századok, 1896. 784, 801. 1. gr. Kuun Géza : Fajunk lebediai és etelközi mívelődése. Kolozsvár, 1903. 6—8. 1. és M. H. K. 168—172. 1. 2) így Botka Tivadar : Millenarium. Századok, 1878. 256. 1. Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 16—19.1. Nagy Géza : Adatok a székelyek eredetéhez. (Ä Székely Nemzeti Muzeum Értesítője) Sepsiszentgyörgy, 1891. 221—223.1. Márki Sándor : A magyarok hazái. (Árpád és az Árpádok. Budapest, 1908. 65. 1.) a) Pauler, ki 1880-ban még szintén e nézetet vallja (Századok, 1880. 4. 1.), A m. nemz. törté í lében már belátta annak tarthatatlanságát, fentartva a tudósítás lebediai származását, ez egy adatot még a Volga-Káma menti őshazából valónak mondja, hol a besenyő s bolgár tényleg szomszédai lehettek volna a magyarnak. (Id. m. 9. 1.)