Századok – 1908

Tárcza - Az Apafiak sírja 849

850 TÁRCZA. deczky Lajos, gr. Bethlen Bálint főispán, b. Szentkereszti Pál almakeréki birtokos, Römer István ottani lelkész és Kiss János építész) ásatást rendezett az almakeréki sekrestyében s másfél méter mélységben megtalálták a keresett sírboltot, benne négy elmállott koporsót s a koporsókban a feltételezett csontmaradványokat : I. és II. Apafi Mihály s feleségeik, Bornemisza Anna és gr. Bethlen Kata porladozó hamvait. A tölgyfa koporsók és a ruhák a nedves sírboltban nagyrészt elmállottak, csak a vasalkatrészek és a ruhák aranyezüst szálai s gazdag szkófiumos díszítései, csipkéi, fűző szalagjai, az erős selyemfonatú mellrevalók, reczefátylak stb. álltak ellent az enyészetnek. Az öreg fejedelmi párnak csontrészei teljes épségükben maradtak meg. Bornemisza Anna koponyáján rajta van a fej-1 kötő csipkés szegélye, homlokán selyem-bársony csokorral, fogai hiánytalanok. Az ifjú pár csontvázai kevésbbé épek, mert évek hosszú során át temetetlenül hevertek a földszínén. A fejedelemasszonyok mellett ékszert nem találtak, de az öreg fejedelem mentéjének 12 nagy és 10 kisebb aranygombja (fekete virágos zománczczal, öt-öt rubin és egy-egy gyémánt kővel) került elő, aranyfonatú gombzsinórokkal és egy gazdagon aranyozott harmadfél méter hosszú, 42 szálból font derékővvel, mely tárgyaknak nem csekély műértéke van. A kutatók a csontmaradványokat és leleteket gondosan kiemelték a nyirkos törmelékből s külön-külön faládákba helyezték el ideiglenesen, míg a vízjárta nedves sírbolt helyett fejedelmekhez méltóbb helyre eltemethetők lesznek. Az értéktárgyakat őrizet alá vették s a hamvakat az elzárt és lepecsételt sekrestyében helyezték el. A sírbolt két méter mélységű s valamivel szélesebb ; téglafalból és boltozatból áll, alapzata is téglalapokkal van kirakva, mely alatt vastag tölgyfa gerendák vannak s azok alatt még 30 cm. üreg a nedvesség levezetésére. A bizottság a kutatásról és leletekről részletes jegyzőkönyvet vett fel s jelentést tett a kormánynak és a műemlékek országos bizottságának. A templom, melyet az Apafiak ősei építtettek, maga is kiváló műemlék. A XIV. században épült s szép freskókkal van kifestve. A szentély boltíveinek zárókövén az Apafiak XIV. századi czímere látható : SCVTVM АГРАЕ körirattal. A szárnyas oltár művészi festményei alatt is ott van az Apafiak czímere а XVI. századból. Ez teszi érthetővé, hogy miért temetkeztek ezek a református vallású erdélyi fejedelmek épen egy lutheránus szász templomba ; mert azt az ő családjuk építtette, ők voltak kegyurai, az ő ősi kuriájok parkjában áll s őseik is ott vannak eltemetve, a fejedelem szüleit kivéve, kiknek külön kápolnájuk van és síremlékük állott a falusi temető dombja élén. A többi itthon eltemetett erdélyi fejedelmek hamvait szétszórták az idők viharai. Az idegenben eltemetettek földi maradványai : Báthory Istváné (Krakóban), Zsigmondé (Prágában) és II. Rákóczi Ferenczé (előbb Konstantinápoly-