Századok – 1908

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Jogszabályok a szarvkői uradalomban 824

826 STESSEL JÓZSEF. Grafeneck Ulrich idejében, mikor a szarvkői uradalom székhelye az osztrák földön fekvő Seibersdorf volt, jutottak a jogszabályok a szarvkői uradalomba ; azonban valószínűbb, hogy 1504 után,1) mely évben a Németországból származott Fürst család lett az uradalom birtokosa, és a mikor az uradalom székhelye még mindig Seibersdorf volt, történt a jogszabályok bevezetése a szarvkői uradalomba ; de az évet meghatározni nem lehet, csak annyit mondhatunk, hogy 1528-ban ott már érvényben voltak s ezek mintájára készülhettek azok a jogszabályok, melyek 1688-ban 2) a szarvkői jobbágyság számára kiadattak. A szarvkői uradalom története tehát csak akkor kezdődik, mikor Laczkfi István a Lajtahegységen királyi rendelet alapján az 1340—1341 év körűi з) új vár építéséhez fogott ; de hogy e várnak akkor még neve sem volt, azt Laczkfi levele igazolja, melynek keltezése így hangzik : »Datum in monte Saar, in erectione novi castri.« Mert ha azon a helyen, hová a várat építették, valamely község vagy lakott hely állott volna, Laczkfi bizonyára annak a nevét használta volna a keltezésben. Csak 1343 és 1347-ben 4) tudjuk meg, hogy a fölépült vár neve Szarvkő, mely szerintem Lajta-Pordány déli határából kihasított területen létesült ; ennek eredeti magyar nevéből származott a német Hornstein, mely csakis azután kezd forgalomba jönni. Noha nem kételkedem, hogy a fölsorolt történeti adatok eléggé bizonyítják, hogy 1343—1347 előtt szarvkői uradalom (Hornstein) nem létezett, mégis kívánatosnak tartottam a mai Szarvkő régi területének déli részével az 1340 előtti időben érintkező szomszéd birtokokról szóló oklevelek után kutatni, melyek szinte tanúsíthatnák, hogy a szarvkői vár építése előtt ott semmiféle Hornstein nevű helység sem létezett ; de sajnos, nem akadtam oly adatra, melyet bizonyítékúl ez irányban fölhasználhatnék. Csak egy 1338-ban kelt oklevelet5) idézhetek, mely bizonyos büdöskúti részbirtok elzálogosításáról szól, azonban részletes határleírást nem tartalmazván, csak általános tájékozásúl mondja, hogy a nevezett birtok körűi keletre Kövesd (ma Szárazvám), délre Pomagh (ma Yölgyfalu), nyugatra Bessenyő (ma Pecsenyéd), északra Ikva máskép Ikka (Ecka, ma részben Lajta-Üjfalu) fekszik ; de meg kell említenem, hogy Bessenyő valamint ma, úgy nézetem szerint akkor is, Büdöskút határvonalát érintette. Ámde Büdöskút mai határa, mely északon negyedfél kilométer ») Századok, 1903. 629. 630. 11. ») U. o. 728. 1. 3) Sopron vm. Okit. I. 159. 1. ') U. o. 196. 1. <••) Fejér id. m. VIII. 4. 306. 1.