Századok – 1908

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Jogszabályok a szarvkői uradalomban 824

JOGSZABÁLYOK A SZARVKŐI URADALOMBAN.1

) A Századok 1903 évi folyamában megjelent Szarvkő és urai cz. értekezésben,2

) melynek írója a szarvkői uradalomra vonatkozó levéltári adatok fáradságot nem kímélő fölkutatásáért teljes elismerésre tarthat számot, figyelmem első sorban is a német eredetű, állítólag 1244 évi jogszabályok felé irányult, melyekre nézve eltérő véleményemet ez alkalommal óhajtom röviden előadni. Az értekezés azt mondja, hogy az uradalom központjának, Szarvkő községnek nevével Hornstein alakban 1244-ben találkozunk először azon német jogszabály-töredékben, melynek 1528 évi másolatát a bécsi cs. és kir. közös pénzügyi levéltár őrzi. Szól ez az érdekes forrás Hornstein és Vimpassing szétválasztásáról és a határok megjelöléséről. Ehez az értekezés írója azt a saját nézetét nyilvánítja, hogy Hornstein — legalább mint község — akkor (t. i. 1244-ben) keletkezhetett ; továbbá, hogy az 1244-ben végbement birtokváltozásra valószínűen a bevándorolt idegenek szolgáltattak alkalmat ; végre bizonyosnak mondja, hogy Hornstein és Vimpassing ez időben német eredetű jogszabályok szerint intézték belső ügyeiket.3) Legyen szabad mármost ennek ellenében a következőket megjegyeznem : A Lajta folyó és hegység mellett elterülő vidék történetére vonatkozó levéltári adatok semmit sem tudnak arról, hogy itt a XIII. században Hornstein nevű vár vagy község létezett volna ; mert akkor épen úgy megemlékeztek volna róla, a mint pl. a szomszédos Pordány (Lajtapordány) és a csekély jelentőségű Rou várakról többször, de különösen az elsőről 1232-ben ') Ezt a kis értekezést, melyet itt közlünk, szerzője, nemrég elhunyt érdemes tagtársunk, kevéssel halála előtt küldte be közlönyünk számára. Szer/c. ») Mohi Adolftól, id. h. 612—633. és 713—730. 11. a) Id. h. 618—619. И.