Századok – 1908

Értekezések - ZOVÁNYI JENŐ: Sárospatak reformácziója 806

808 ZOYÁNYI JENŐ. végén is rendszeresen misét szolgáltattak a sárospataki templomban,1

) a mikor pedig ő köztudomásúlag lutheránus volt már.2

) Nem bizonyos, de nem is lehetetlen, hogy ebben az időtájban szintén az a Tamás pap töltötte be a plebánusi hivatalt, a ki 1543-ban egyúttal éneklő-kanonokságot viselt a szepesi káptalanban, s mint ilyen, megakadályozta e káptalan olaszliszkai birtokának a préposttól tervbe vett eladását.3) A kanonokság, prépostság stb. viselése nem zárta ugyan ki, hogy a reformáczió híve lett légyen az illető, de a misetartás teljességgel nem vallott protestáns lelkészre, akár más, akár ugyanaz az egyén volt az 1543-iki kanonok-plebánus. Perényinek a protestáns egyház körüli érdemeiről, melyeket pedig oly magasztalással szoktak rajzolgatni, a leghitelesebb tanú : fiának Gábornak temető prédikátora, [Szikszai Fabricius Vazul, l

) bizony meglehetős lanyhán és észrevehető tartózkodással emlékezik meg. Nem találván méltóbb mozzanatokat a fölemlítésre, azt mondja el részletesen, hogy fogságában »az ó- és újszövetség nevezetesebb történeteit összegyűjtötte, azokat egymás közt a legpontosabban elrendezte, egy e czélra tartott festővel igen csinosan illusztráltatta, az elkészített képek összefüggését alájok illesztett versekkel is ügyesen kifejezte«, és hogy »ezek a képek, melyek nem szűkölködnek az olaszországi finom ízlés bájában, most is megvannak.« 5

) Érdemlegeset mindössze ennyit mond az egyház irányában való viselkedéséről : »Végrendeletet tevén, meghagyta Gábor fiának, hogy állhatatosan pártolja birtokán a Magyarországon szétszórtan akkor már messze elterjedt tisztább tant s az ő példájára védelmezni siessen az evangélium tanítóit az ellenfelek minden erőlködésével szemben, a mennyei igazság ismeretének terjesztésére irányuló kegyes buzgalomban bizonyos segedelmet nyerendvén az Istentől.« 6) Tehát ő maga annyit tett mindössze, hogy védelmébe vette a protestáns lelké») Egyháztörténelmi emlékek, III. 206. 207. 210. 1. •) U. о. III. 213. 1. s) Wagner Károly : Analecta Scepusii, II. 244. 1. — Szombathi János (Sárospataki Füzetek, 1864. 129. 1.) az 1536 év körüli időre gondolja e dolog megtörténtét, pedig Wagner nyilvánvalólag az 1543 évről beszéli el, mert a mit a következő kikezdésben néhány évvel későbbi eseményként jegyez föl, tényleg 1546-ban történt, s így semmi ok sincs rá, hogy az előző kikezdésben foglalt esetet előbbre tegyük a többi ott említett esemény idejénél. 4) Minthogy az emlékére Kassai Császár Györgytől tartott latin beszédben (Wittenberg, 1577) Nagy Vazul a Basilius néven szerepel s egy Blasius nevű egyén is előfordúl, úgy hiszem, hogy nem Balázs, hanem Vazul lehetett a keresztneve. 6) Oratio de vita et obitu . . . Gabrielis Perenii. (A sárospataki könyvtárban őrzött másolat 18. lapján.) •) U. o.