Századok – 1908

Értekezések - KARL LAJOS: Magyarország a lorrainei költészetben és hagyományban 769

MAGYARORSZÁG A LORRAINEI KÖLTÉSZETBEN ÉS HAGYOMÁNYBAN. 771 helyén Wandle (Paris kiadásában Wandre) olvasható. A magyarokról ezeken kivűl a szerző kétszer emlékezik meg.1) Azonban reájuk kell vonatkoztatni azt a helyet is, a hol azt állítja, hogy a vandalok Reimst elpusztították, Soissonst elfoglalták, Troiet és Parist ostromolták.2) A magyarok betöréséről Francziaország területére több költemény is megemlékezik. Miután e fejtegetések főkép Lotharingiára vonatkoznak, azoknak futólagos elsorolására kell szorítkoznunk. A Roland-ének 3

) a szászokkal, bolgárokkal, lengyelekkel együtt említi a pogány Marsilie seregében, a Chanson des Saxons 4) Guiteclin le Hongrois vezérlete alá helyezi a magyarokat, törököket és szlávokat. Floovent, Charroi de Nimes, Gaufrei, Doon de Mayence, Mort Aimeri ismerik a pogány magyarokat. A fel nem sorolt eposok egy részében Magyarország szintén jelentékeny szerepet játszik, de azokban már a keresztyén országok közt szerepel és királyai a franczia királyi családdal vannak rokonságban vagy annak szövetségesei. A magyarok és országuk neve a prózai és költői forrásokban rendkívül sokféle változatban található. A franczia íróknál előforduló nevek azonban mind visszavihetők a latinban szokásos alakra ; egyetlen egyszer sem fordul elő a keleten és náluk ismeretes magyar (vogul makár) elnevezés, mely csak a legújabb időkben jutott a franczia nyelv szókincsébe. Az ország neve a következő typusokat tünteti fel : a) ó-fr. Honguerie, Hongherie, Hongerie = lat. Hungaria (ebből a fr. Hongrie) ; b) ó-fr. Ongaria, Ongarie, Onguerie, Angarie = lat. Ungaria, A nép neve a következő változatokban található : a) ó-fr. Hugrent, Hungre, Hongre, hogre = lat. Hungarus (m) ; ») V. ö. id. m. (9) 41. 42. 1. Et Ii dus broche si tost com il le vit, Il Saz Г estandart fait les hongres flatir ; || Plus de vins mils en ont mort et ocis, || Au remanant font la place guerpir. U. o. 95. 1. La veissiez tant destriers de Hongrie .... <0 V. ö. id. m. (770. 1. 2. j.) 10. 1. a) Das altfranzösische Rolandslied stb. Stengel kiadása, 1900. 2922 vers. *) La Chanson des Saxons par Jean Bodel stb. F. Michel kiadása. II. 1839. 45. 49*