Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 757

I'ARCZA. 759 Alexandriai szent Katalin legendája, melynek codexeinkben lévő prózai és verses feldolgozásával behatóan Szilády Áron, Horváth Cyrill és Katona Lajos foglalkoztak, a középkori íróknak minden időben kedvelt tárgya volt. Számtalan változatban fel is dolgozták, mint azt a szerző kimutatja. Kevésbbé ismeretes a legenda cseh változata, mely újabban nyomtatásban is megjelent, de arról tudomást nem vettek. A nagyértékű dolgozatnak tulajdonképeni czélja az, hogy megismertesse a cseh legendát a magyar kutatókkal és megállapítsa, a mennyiben lehetséges, ennek a legendának viszonyát a magyar, de főleg az érsekújvári codexben lévő verses feldolgozáshoz. A cseh legenda pusztán a Conversiót, vagyis Katalin megtérésének történetét, és a Passiót, szenvedésének történetét foglalja magában, hiányzik belőle a Nativitas, mely pl. az érsekújvári codex verses legendájában is megvan. A cseh legenda azonban így is az ó-cseh irodalom legbecsesebb emléke, mely latin eredeti után készült ugyan, de a szerző, ki valószínűleg szerzetes volt, szabadon átdolgozta ; keletkezésének ideje a XIII. század végére tehető. Az értekező összehasonlítja a cseh legendát a magyar legenda változataival és arra az eredményre jut, hogy »közös forrásuk a Passióra nézve a Vulgata és Jacobus de Voragine Legenda aureá-ja volt, azonban sajátságos módon úgy a magyar, mint a cseh legendában sok episod hiányzik, vagy máskép van meg, mint ezekben a forrásokban. Főleg a Katalin és az ötven bölcs disputája mutat nagy eltérést a két legenda és ezek forrásai között.« Ezért az értekező mindegyiknek a forrását valamely ismeretlen forrásban keresi. KOHLMANN DEZSŐ : II. Rákóczi Ferencz a magyar költészetben. (Zombori áll. főgymn. Ért. 22—41. 11.) — A dolgozat, mely alkalmi felolvasás, a kurucz költészet azon termékeinek ismertetése, melyek II. Rákóczi Ferencz személyével foglalkoznak. Üjat természetesen a szerző nem mondhat, de a feldolgozás módja a felolvasást figyelemre méltóvá teszi. SZLÁVIK FERENCZ : Kéziratos iskolai drámák. (Csiksomlyói r. kath. főgymn. Ért. 3—43. 11.) — A csiksomlyói szent Ferenczrendi zárda könyvtárában lévő kéziratos mysteriumok és iskolai drámák jelentékeny részét Fülöp Árpád ismertetéseiből és kiadványából (Rmk. III. köt.) eddig is ismertük. A zárda könyvtárában azonban a Fülöptől ismertetetteken kívül még 43 kéziratos mysterium és iskolai dráma található, melyek közül Szlávik térszüke miatt csak hetet ismertet. Ezeket 1773—77 és 1780-ban elő is adták. Az ismertetett iskoladrámák közül az egyik magyar tárgyú : »Zápolya János és Bebek Imre Magyar Lajos király fővezéreinek az irigy háborúk közepette is kitetszett ártatlanságok« stb. Három bibliai