Századok – 1908

Tárcza - Vegyes közlések - Horn Emil nyilatkozatára válasz 756

76 а TÁRCZA. furcsább : a nagy F hangot írja y-nak s ellenőrizhetetlen logikával megfejti eis - ne к. Mikor azután ezekből lehetetlenség jön ki, egyszerűen a codex íróját hibáztatja, mintha ezek a helyek »nyilvánvaló toll­hibák« volnának. Ezenkívül nem veszi figyelembe a codexek oktáv jel­zéseit sem, s miután a kétféle rhytmus-jelzést összezavarta, egy ütem­ből kettőt, hármat csinál. Ilyenformán nincs egyetlen adalék, mely a maga eredeti, codexbeli formájában állana előttünk. Kihagy ütemet, felcserél darabokat (nyíri táncz és oláh táncz), s van olyan, a melynek tizenegy üteméből csak három jó, — ha az ütemjelzést nem számítjuk. Nyilvánvaló, hogy ily eljárás mellett nem vehetjük komolyan azt sem, a mit Fabó a két codex adalékairól mond. — HORN EMIL úr múltkori nyilatkozatára, melyben Joűbert munkájának a Századok junius-havi számában közölt ismertetését bírálja, munkatársunk (Joűbert ismertetője) a következő választ küldte be hozzánk : Horn úr nagyon érzékeny és kissé igazságtalan. Mi ismerteté­sünkben egy szóval sem mondottuk, hogy Joűbert füzete önálló becsű tudományos munka. Csakis azt dicsértük benne, hogy igazi lelkese­déssel szól a magyarság küzdelmeiről és Rákóczi pályájáról. Sőt meg­említettük, hogy e felfogása mintegy következménye annak, hogy újabban Chélard, Bertha, Horn francziáúl, és Malagola németül fog­lalkoztak Rákóczi pályájával. Viszonyát ez írókhoz fölösleges volt vizsgálnunk. Egy 42 lapnyi felolvasásról van szó, mely ismeretet akar terjeszteni és hangulatot kíván kelteni. Most újra átnéztük Horn könyvét és valóban úgy lát­tuk, hogy Joűbert adatai nagyrészt innen vannak merítve s hogy egyes helyek át is vannak véve Horn könyvéből. De a szerzőnek van bizonyos eredetisége is. Történeti elmélkedésekkel és pathetikus megjegyzésekkel kíséri az átvett adatokat. Hivatkozik is többször Hornra ; másrészt bizonyos, hogy nem csupán Hornt használja ; olvasta Chélard, Bertha, Kont czikkeit, idézi Saint-René Taillandiert, Saint-Simont is olvasta, Malagola közleményét is felhasználta, pedig Malagola e közleménye a Deutsche Revue-ben 1907-ben jelent meg, ellenben Horn könyve 1906-ban. A genealógiai tábla alatt határozot­tan megjegyzi Joűbert, hogy azt Horn úr adta át neki. Volt-e joga az arczképet is közölni ? nem tudjuk ; mi ismertetésünkben nem csodál­tuk az arczképet, csak annyit mondtunk róla, hogy Joűbert közölte. A felolvasónak joga van másod kézből venni forrásait ; de igaz, hogy lia már jegyzetekkel együtt adja ki a felolvasást, pontosan is kijelölhetné, hogy kinek mit köszönhet. Mi azt hittük, hegy e tekin­tetben Horn úr nem igen érzékeny. Könyvének 360. és 361. lapjai egyszerűen át vannak véve a Századok 1905 évi folyamában közölt A dalékok II. Rákóczi Ferencz

Next

/
Thumbnails
Contents