Századok – 1908

Történeti irodalom - Vargha Zoltán: A gyulafehérvári főiskola 1657-iki szabályzata. Ism. Perepatits István 748

748 TÖRTÉNETI IRODALOM. Zsidókkal a magyarság már a honfoglalás előtt érintkezett. Külföldi mintára Árpád-házi királyaink és főuraink is telepítenek hazánkba zsidókat a városok, illetőleg birtokaik fejlődése érdekében. Számukat növelik a külföldi üldözések. A keresztyéneket a középkorban az egyház eltiltotta a kamatszedéstől. Viszont a zsidók egyéb foglalkozásból jórészt kizárva^ szinte csupán csak pénzügyi műveletekkel foglalkoztak. Azonkívül hogy jó adóalanyok, ebben találja magyarázatát az a körülmény, hogy pénz nélkül szűkölködő királyaink (főleg II. Endre, Zsigmond,, a Jagellók) miért ragaszkodnak annyira hozzájuk. Foglalkozásuk, elkülönített életmódjuk sokszor vezetett üldöztetésökre, a mi ellen a királynál keresnek védelmet. Ebből származott a zsidók kamara-szolgasága. Legfontosabb kiváltságlevelüket IV. Bélától nyerték, melyet Zsigmond megerősített és kibővített. Helyzetükre, kamara-szolgaságukra jellemző, hogy ezentúl sietve kérik szabadságaik megerősítését minden új király trónralépésekor, mert ilyenkor mintegy gazdát cserélnek. A zsidók jogi és kamara-szolgaságukkal belsőleg összefonódott adózási viszonyait tárgyalja Balog Szidónia értekezésének első fele a Magyar-zsidó Oklevéltár adatai alapján ; második fele a zsidók igazságszolgáltatásával foglalkozik. Amott ügyesen csoportosítja az egyházi, királyi, városi és földesúri adókat, emitt belső bíráskodásukat, a városi és országos zsidóbíróságokat s a zsidó praefectura szervezését. Munkájában jól felhasználta Kohn, Ortvay és Hajnik műveit, de korántsem önállóságának rovására. Vargha Zoltán dolgozata Basire Izsák Schemáját (Sch. primum generale sive forma studiorum Albensium, pro hoc anno Domini MDCLVII. Albae-Juliae) tárgyalja. Bevezetésül elmondja Basire életét, főleg Apáczaival való küzdelmét s viszonyát II. Rákóczi Györgyhöz. A Schema forrásaiúl megállapítja a gyulafehérvári iskolának a wittenbergi törvényeken alapuló régi törvényeit, a heidelbergi akadémia és iskola törvényeit s a fejedelmi Utasításokat-Azonkívül sokat merített »saját lelkéből«, hányt-vetett életének gazdag tapasztalataiból. A dolgozat — Basire nyomán — a tanári hivatás magasztalása s néhány általános paedagogiai elv előrebocsátása után részletesen ismerteti a theologiai osztály számára készült tantervet. A nyelvtanítás középpontjában a XVII. század vallásirodalmának megfelelőleg a zsidó és a görög nyelv van. Mellettök a metaphysika, a mózesi physika, továbbá a szónoklat és a bibliamagyarázat a főtárgyak. Nagy gondot fordít a vitatkozásra és a vallásos, erkölcsös^ nevelésre.