Századok – 1908
Történeti irodalom - Szolnok-Doboka vármegye monographiája; l. Kádár József. - Nunziaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Erste Abt. X. Bd. Ism. Áldásy Antal 63
65 TÖRTÉNETI IRODALOM. is elkedvetlenítette ; azonban a bibornok egyelőre Németországban maradt, a hol azután az 1548 év folyamán a helyzet a pápa követe és a császár között valamelyest javult ugyan, az érintkezés a kettő között barátságosabb lett, azonban Sfondrato a császári politikára semmi befolyást nem gyakorolt. Az 1548 év tavaszától kezdve Sfondrato mellett Prospero Santa Crocet találjuk, a kit a curia Ferdinánd királyhoz küldött, a kinek udvarában már majd három éve nem volt a curiának rendes képviselője. Santa Croce megbízatása Ferdinándnál ennek bizonyos régóta táplált kívánságaira vonatkozott; így hozzájárulás a curia részéről Bécs megerősítéséhez, a prágai érsekség visszaállítása, továbbá közbenjárás Izabella királynő érdekében, a ki közeledni óhajtott Ferdinándhoz. Hogy e mellett az általános érdekű kérdések szemmeltartása, a zsinat kérdése és az ellenreformáczió ügye szintén tárgyát képezték Santa Croce megbizatásának, az természetes, a ki ezen általános érdekű ügyeket illetőleg egy külön, a császárt érdeklő utasítást is nyert. A schmalkaldi szövetség feletti győzelem kapcsolatosan a tridenti zsinat áthelyezésével Bolognába, a birodalomban különös állapotot teremtett és Károly császárt a hit kérdésében kellemetlen helyzetbe sodorta. A schmalkaldi szövetség fejei, a szász választófejedelem, János Frigyes és Fülöp hesseni tartománygróf ellen viselt háború tulajdonkép nem a hit védelmének jegyében vívatott. A császári tekintély helyreállítása volt a hadjárat jelszava és innen magyarázható meg az, hogy Károly császárt e háborúban protestáns fejedelmek is támogatták. A schmalkaldiak felett aratott győzelem természetszerűleg bizonyos tekintetben megkötötte Károly kezeit protestáns szövetségesei irányában, nem léphetett fel ellenök, nem vethette fel a hit kérdését a maga egész ridegségében, mert ekkor ok vetetlen kitört volna újra a háború, melynek folytatására Károlynak nem volt pénze, és a melyet még súlyosbított az a körülmény, hogy a Habsburg-ház ellenségei, első sorban Francziaország, a kedvező körülményt nem hagyták volna felhasználatlanúl, kísérletet tenni Károly hatalmának megtörésére. Ámde Károly tudta nagyon jól, hogy mit cselekszik. A ti ideriti zsinat egyházpolitikai terveinek végrehajtásában fontos tényezőként szerepelt. Számított arra, hogy ha a németországi protestánsok, a zsinat elé idéztetvén, ott elitéltetnek, ő mint az általános, törvényesen elismert zsinat ítéletének végrehajtója léphet fel ellenök, a kinek ez esetben nem kell attól tartani, hogy valamely európai katholikus hatalom — első sorban Francziaország — ugyanakkor ellene föllépjen. Ezért érintette őt oly kellemetlenül a zsinat áthelyezése Bolognába, mert a protestánsokkal eddig folytatott tanácskozásokban SZÁZADOK. 1908. I. FÜZET. 5
