Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - I. közl. 677

KEKESDI BÁRÓ BETHLEN* FERENCZ. 691 esett, kit 1633 jan. 25-én nőül is vett.1

) A lakodalom Gerenden folyt le a fejedelmi udvar részvételével. Házassága több tekintélyes nemes családdal (Hidvégi Nemes, Barcsay, Szalánczy, Basa) közelebbi atyafiságba hozta,2

) vagyona is gyarapodott,3

) de mindezektől eltekintve, Kemény Katában hű feleséget, gondos gazdasszonyt s árváinak szerető anyát talált, kinek nagy része van családja felemelkedésében. »Az ki jó asszonynyal bír, — írja ez időtájt Kolosi Török István Kemény Katának ajánlott munkájában — örökséget kezd bírni, hozzája hasonló segítsége vagyon és nyugodalom oszlopa.« 4) Bethlen Ferenczen ez beteljesedni látszott. Rákóczy Györgynek fejedelemsége első éveiben, mint említettük, nehéz küzdelmekben volt része trónja megvédéseért, főleg a porta bizalmatlankodó és gyanakvó magatartása miatt. A porta Rákóczyt sohasem szerette, s bár a fejedelem óvatos, a körülményekkel megalkuvó politikája miatt az athnaméban megállapított helyzeten változtatnia ürügye nem lehetett, készségesen pártolta a Rákóczy ellen irányuló mozgalmakat. Alkalomban hiány nem volt. A fejedelem erélyes, sőt kíméletlen eljárása, melylyel uralma megszilárdításán fáradozván, néha családi érdekeket, személyes ambitiókat is megsértett, egyeseknél magában Erdélyben is visszahatást keltett. így lesz ellenségévé Zólyomi Dávid, Székely Mózes, sőt maga Bethlen István. Valamennyien a portához folyamodnak, mely hivatalosan nem támogatja ugyan őket, de elnézi a hódoltsági vezérek tényleges beavatkozását. Míg azonban a két előbbi trónkövetelő törekvése egyéniségöknél fogva viszhangot alig kelthetett, Bethlen István támadása már jelentékenyebb volt, melylyel Rákóczynak is számolnia kellett. A mozgalom azonban, mint ismeretes, az 1636 okt. 6-án történt nagyszalontai ütközettel, melyben Bethlen István pártján török haderő is résztvett, Rákóczy javára ért véget6) I. Rákóczy György naplója 1633-ból. Erdélyi Muzeum, 1900. 468.1. а) Kemény János önéletírása, 13—14. 11. 3) így jut pl. a Doboka megyében fekvő kentelki (Szolnok-Doboka megye monogr. IV. 305. 1.) és kerlési (Szolnok-Doboka megye monogr. IV. 313. 1.) s a Belső-Szolnok megyei omlásalji (Szolnok-Doboka megye monogr. V. 281. 1.) birtokokhoz. ') Szabó K. Rmk. I. 262.1. Szabó Károly a könyv íratása idejét 1630-ra teszi azon az alapon, mert a könyvnyomtató Abrugyi György »1630-ban nyomtatta első zsengéjét és így igen hihető, hogy ezen munka már 1630-ban megjelent.« Az ajánló levél szerint Kemény Kata már Bethlen Ferencz neje ; a házasság azonban, mint láttuk, csak 1633 jan. 25-én történt, tehát Kolosi Török István Rythmusai legfeljebb az 1633 év folyamán jelenhettek meg. б) Szalárdy : Siralmas krón. 100—121. 11. Segesvári Bálint krón. (Erd. tört. ad. IV. 210—11. 11.) Haller Gábor naplója (Erd. tört, ad. IV. 31. s 44*