Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 570

TÁRCZA. 573 Történelmi és Régészeti Társulat megalapítása óta a társulat kebelében kifejtett működésnek lelke volt, a ki buzditotta, összetartotta a tudományért lelkesülök azon kis körét, kik azután tudományos működésökkel a megye múltjának felderítésében úttörők voltak és a megye emlékei iránt a külföld érdeklődését is fel tudták kelteni. Mint emberbarát is méltó az utódok és elsősorban a tanuló ifjúság hálájára, mert sokat áldozott a megye tanügyének fejlesztésére, ösztöndíjakat alapított és mindenkor gyámolította a szegénysorsú érdemes tanulókat. Mint író, főleg Magyarország őskorával foglalkozott s a »fajunk eredetét fedő homályt igyekezett a tudás fényével megvilágítani« nagybecsű és mindenkor forrásmunkákúl szolgáló műveivel. Minden tekintetben helyeselhetjük tehát, hogy Mailand vonzóan és melegen megírt megemlékezésében felelevenítette nagynevű tudósunk emlékezetét, s hogy mintegy befejezésfii közli a vallásról, erényről, hazaszeretetről, tudományról, társadalomról stb. adott nézeteit, magvas gondolatait. Császár Mihály : Rákóczi Rozsnyón. (Rozsnyói kath. főgymn. Ért. 3—15. 11.) — II. Rákóczi Ferencz kétízben tartózkodott huzamosabb ideig Rozsnyó városában, mely a szabadságharcz kezdetétől fogva a mozgalomhoz csatlakozott, 1706 nov. 26-tól 1706 deczember 23-ig és 1707 januárius 16-tól februárius 5-ig. A dolgozat a kiadott emlékek alapján azokat az adatokat gyűjti össze, melyek a fejedelem rozsnyói tartózkodásával vannak összefüggésben ; részletesen ismerteti többek között az 1706 deczember 13-ra és az 1707 januárius 16-ra összehívott kormányzótanács munkálkodását, melynek czélja tudvalevőleg az volt, hogy a XIV. Lajossal (a dolgozatban kétszer is, kétségtelenül sajtóhibából, XVI. Lajos áll) forma szerint kötendő szerződést és ennek elengedhetetlen feltételét, a Habsburg-háztól való elszakadást megvitassa és az országgyűlésre előkészítse. Az előterjesztések megszövegezése az utóbbi alkalommal történt. Szó volt arról is, hogy az országgyűlés helye Rozsnyó lesz, de utóbb a tágas ónodi síkságot jelölték ki az országgyűlés színhelyéül. Rákóczi rozsnyói tartózkodásának a jövőre kiható eredménye az volt, hogy Rozsnyó ekkor vált magyar várossá, melynek felekezeti villongásait a fejedelem bölcsessége végkép elsimította. Az érdemes dolgozat megérdemli figyelmünket. Móczár József : Nagyszalonta, 1606—1906. (Nagyszalontai közs. gymn. Ért. IV, 282. 11.) — A nagyterjedelmű munka Szalonta alapításának háromszázéves évfordulója alkalmából készült Móczár József szerkesztésében. A mű felöleli Szalonta múltját és jelenét, részben levéltári kutatások, részben már kiadott forrásművek alapján, tartalma tehát változatos. Bocskay Istvánról, a város alapító-