Századok – 1908

Történeti irodalom - Horánszky Lajos: Bacsányi János és kora. Ism. Gálos Rezső 557

559 TÖRTÉNETI IRODALOM. viszonyát nem jellemezte, de könyvével, és csakis e könyv ismeretével lehetségessé vált, hogy a szakember ezt ezután elvégezze. Ez a díszmű a legkitűnőbb forrásmunkák egyike. Bevezetése művelődési viszonyainknak érdekes rajza, a melyhez forrásokúi különösen Takáts Sándornak régebbi, a XVIII. századdal foglalkozó munkáit használta. Röviden végig kíséri a szellemi fejlődés mozgalmait a kurucz fölkelések lecsilapulása után, finoman összefűződő fonalakat mutatva, a melyek egyfelől Bécsbe, Bessenyeiékhez, másfelől szerzetes-rendeink, főleg a piaristák munkálkodása mentén vidéki irodalmi központjaink alakulásaihoz vezetnek. Tagadhatatlan, hogy e kettőből alakult ki a Bacsányi kora, a Magyar Muzeum kora, s hogy ennélfogva Horánszky helyes úton járt. Csak az a kár, hogy ezt a terjedelmes, szép utat szűkebbé, nagyon is szűkké szorítja össze épen akkor,, mikor hőse fellép. A szorosabb értelemben vett történetírás szempontjából ez a rész— a Napoleon kiáltványának keletkezését megvilágító adatokon kívül — a mű legfontosabb fejezete. Károlyi Sándor szereplésére vet új világot. Egy hosszú életnek önző és mégis becsülésre is méltó, tudatosan következetes törekvéseit mutatja be hat okirat, illetőleg folyamodvány alapján, melyeket szórói-szóra közöl is. E hat irat a következő: 1. Károlyi folyamodványa III. Károlyhoz újabb adományokért. (13—14. és 16—19. 11.) 2. Melléklet e folyamodványhoz : az eddig kapott javak stb. jegyzéke. (19—20. 1.) 3. Fölhatalmazás Pálffy János részére a Károlyival szemben való békés eljárásra. (20. 1.) 4. Pálffy kegyelemlevele Károlyi Sándor részére. (20. 1.) 5. Az udvari kamara referádája Károlyi kérvénye ügyében. (20—21. 1.) 6. Providentia Dei. Károlyi Sándor naplójának idevágó részletei. (22—23. 1.) Ezekből kitűnik, hogy a szatmári békekötésnek a dynastiára háramlótt előnyeit Károlyi igyekezett a maga javára jócskán kihasználni. Az 50,000 forintnyi graczionálián kívül számot tartott az erdődi dominiumra, a tarczali Szuhay-uradalomra, a Királygály-hegyi szőllőre, a máramarosi főispánságra és a szatmári kúriában való megerősítésre. S hogy ezeket megkapja, csodálkozva olvassuk, mikor az elébbi kurucz generalissimus a felséges császár »veleszületett osztrák jóságát«, majd ismét »veleszületett osztrák kegyességét« emlegeti. Megtudjuk, hogy a márcz. 14-iki hűségeskü után el volt rá szánva, hogy a népet az összes vezéreknek — ha kell — akarata ellenére is visszatéríti az »ausztriai ház hűségére«, hogy a katonaság csakugyan az ő rábeszélésére rakta le a fegyvert ; hogy Pálffy az ő segítsége nélkül semmit sem ért volna el. A »Providentia Dei« idézett részleteiben