Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.

ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 45 a sok panaszkodástól és tiltakozástól, mely őt lépten-nyomon kisérni fogja.1

) Mégis, mint jó alattvaló, megkezdte a dolgot, de már az első lépésnél akadályra talált. A vármegyék ugyan meghajoltak a rendelet előtt, de úgy látszik, megütköztek azon, hogy a commissarius regius-t csak tanácsi leirat alapján állították föléjük. Orczy kérésére a királynő pótolta a mulasztást és még ugyanazon év végén, 1774 decz. 19-én, királyi leiratban tudatta a megyékkel Orczy kinevezését.2

) Orczy már előbb meghagyta a négy megye Mikor a XIX. században a folyamszabályozások ügye újra napirendre került, az országgyűlések 1807-től egészen 1844-ig majd mind foglalkoztak a kérdéssel és a szabályozás költségeinek viselésére ugyanezen elv szerint (a birtok nagyságát és a várható hasznot véve alapúi) akarták kényszeríteni a birtokosokat, leghatározottabban az 1840 évi X. törvényczikk 7. §. — Orczy, abban a hitben, hogy a költségek úgy sem hajthatók be, csak figyelmeztette a kormányszékeket ezen eljárás nehézségeire, de Széchenyi, a kinek szintén el kellett fogadni zsinórmértékül ezt a határozatot, már részletesen kimutatja, milyen óriási nehézségbe ütközött ezen elv következetes megvalósítása. Okoskodása olyan érdekes és tanulságos a mi tárgyunkra vonatkozólag is, hogy idézzük szószerint : »Világos, hogy a teherviselés kulcsáúl a törvény a birtokot s nyerendő hasznot jelelte ki, minek más értelme nem lehet, mint hogy a birtok szolgál előleges kulcs gyanánt ; mert a nyerendő haszon egyedül a munkák befejezte után tűnik ki, következőleg az csupán utólagos kiegyenlítés kulcsa lehet.« (Véleményes jelentés, 29. 1.) »Bizonyos 100.000 hold nagyságú táj víztüli megmentése példáúl 100,000 forintra számíttatik. Lenne ehez képest egy-egy holdért 1 forint fizetendő. Már ezen kulcsban mindnyájának meg kell egyezni, s mi több, e summa annak idejéni lefizetésére is magukat lekötelezni ; mert máskép, ha ezt tenni nem akarják, természetesen nem is tehetnek készpénzre szert, azaz, nem fognának 100,000 forint kölcsönpénzt kaphatni. Ámde, kérdem, ha a szabályozás végzete után, mellyrül előleg apodicticumot senki nem mondhat, az mutatkoznék, hogy a megmentett táj részébűi Kanaan emelkedik, része ellenben csak haszonvehető föld, része végre nem lenne egyéb, mint székes vagy homokiapály : ugyan kérdem, igazság volna-e az, ha ezen valósággal csak később meghatározható osztályzás, az előleg s mintegy csak hozzávetőleg megállapított kulcs szerint volna terhelendő ? S valljon nem úgy fogna-e inkább az igazság eléretni, ha bizonyos és csak erre ügyelő részrehajlatlan bíróság a Kanaan-féle birtokokra holdanként példáúl 1 frt 45 krt, a középrendűre 1 frtot, a székesre és homokosra végkép példáúl 15 krt róna.« (Eszmetöredékek, 58. 1.) »Tagadhatatlan, hogy kinek birtokán a lecsapolt mocsárbúi végetlen kövérségű fekete föld emelkedik ki, nagyobb haszonba részesül, mint ki soványabb homokos földet vagy zsombékokat nyer. Ámde miután a jó vagy rossz földnek kiszárítása épen egyenlő költségbe kerül, kérdés, mi indokolja e különböző megrovást ? És ha a természeti kedvezések kiegyenlítéséhez nyúlunk, aligha megállhatunk annál, hogy a völgy lakói egyedül viseljék megmentésök terheit, de bizonyosan a hegyek s magasb föld lakóit is egyenlő joggal részvétre szoríthatjuk, a természeti egyenetlenségek kiigazítása tekintetébül.« (Véleményes jelentés, 60—61. 1.) 2) A királyné leiratának a kanczellártól javított fogalmazványa. Orsz. Levéltár. M. udv. kancz. 1774 : 6407.